Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Takács István: Segédlet szubfossilis harcsák testnagyságának kiszámításához a fő vázalkotók méretei alapján
Segédlet szubfosszilis harcsák testnagyságának kiszámításához a fő vázalkotók méretei alapján TAKÁCS ISTVÁN A modern ásatási módszerek alkalmazása során egyre nagyobb mennyiségben kerülnek napvilágra halcsontleletek is.1 Méretüknél fogva első helyen a harcsa maradványokat kell említeni. Az archeozoologia a háziállattani vizsgálatok mellett figyelemmel kíséri a vadászott, halászott állatok mennyiségi előfordulását is. Emiatt egyre szükségesebb, hogy olyan módszereket dolgozzunk ki, melyekkel a vadonélő állatokra és halakra vonatkozó közelebbi információk segítségével adott leletegyüttesről minél pontosabb képet alkothassunk. Példaként felhozható a Gyöngyöshalász—Encspuszta régészeti lelőhelyen előkerült rézkori halmaradványok esete, melyekből választ kaptunk a korabeli vízjárásokra, időjárásra, halászati módszerekre, s következtetni lehet a halak nagyságára is.2 Jelen dolgozatban a következtetésen alapuló testnagyság meghatározást pontosítani, számszerűleg kifejezhetővé akarjuk tenni — legalábbis a harcsa (Silurus glanis L.) esetében. Legelső lépés volt, hogy a harcsa csontokon a legideálisabb mérőhelyeket meghatározzuk, ami szükséges is volt, mert Morales és Rosenlund nemzetközileg ajánlott halcsontmérési rendszere harcsaméreteket nem tartalmaz.3 Tapasztalataink szerint az egyes halfajok csontjai morphologiailag annyira különböznek, hogy az egyiken jól bevált mérőhelyet a másikon esetleg fel sem lehet lelni. Egyes halfajok koponya csontjai erősen kötődnek, s lehúsolás, rothadás után is egyben maradnak (pl. harcsa), míg másoké (pl. csuka) sok alkotóra esik szét. Ezért véleményünk szerint minden faj csontjaira külön kell kidologzni a mérőhelyeket. A korábban lefolytatott harcsa-csontozati vizsgálatok alapján kiderült, hogy az 1 BÖKÖNYI S., 1974. 337- ^36. 2 TAKÁCS L, 1982—83. 63- 73. 3 MORALES A.—ROSENLUND K., 1979.
