Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Skoflek István: Mag- és termelésleletek Sümeg-Sarvalyról a XVI. századból

Mag- és termésleletek Sümeg—Sarvalyról a XVI. századból* SKOFLEK ISTVÁN 1975-ben nagyobb mennyiségű szenült termést kaptam vizsgálatra. Az anyag összmennyisége meghaladta a 3 litert. A leletek a Sümeg közelében levő Sarvaly, XVI. századi falu feltárásából származnak. A szenült gabonaszemek részben összeragadtak, ezeket csak egy esetben bontottam meg. (A bontásnál az anyag töredezett és sérült. Ezért csak a kalászt szabadítottam ki az összetapadt gabona-tömegből.) A különálló szemek átválogatása során a következő fajokat határoztam meg: 7. HÁZ, 2. HELYISÉG 1. Dió (Juglans regia L.) 1 db. Az egész dióból egynegyed csonthéj hiányzik.24 mm magas, 27,4 mm hosszú, nem karcsú típus. Nem szenült teljesen, a dióbél épnek látszik. *Skoflek Istvánt, e tanulmány szerzőjét, a kegyetlen sors, 1981. augusztus 1-én tragikus körülmények között, hirtelen ragadta el az élők sorából. A palaeobotanika elismert, kiváló művelője volt, de többízben foglalkozott a régészeti korszakokból származó növényi maradványokkal is. Munkáit az aprólékos, precíz pontosság, a megbízhatóság jellemezte. Szakmai kapcsolatban állt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum azon munkatársaival is, akik a régészeti növénytannal foglalkoznak. Hagyatéka között került elő az itt közölt írása. Közreadásának időszerűségét az adta meg, hogy egyrészt az itt feldolgozott növényi leletek lelőhelyéről az ásatást végző régészek a közelmúltban jelentették meg tanulmányukat (Holl, I. — Parádi N. Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Fontes Archaeologica Hungáriáé. Budapest 1982.), másrészt az ott feltárt középkori faluhoz csatlakozó szántóföld-nyomok jelen kötetben, ezzel egyidőben kerülnek közlésre. Mindkét munkához kitűnő kiegészítést jelent Skoflek I. feldolgozása. Skoflek I., a hátrahagyott kézirat tanúsága szerint, elvégezte a botanikai meghatározásokat, néhány növényfajjal kapcsolatban futólagos megjegyzéseket is tett, munkája mégis torzó maradt. Az eredmények további finomítására, kiértékelésére már nem kerülhetett sor. Adatai azonban így is nyereséget jelentenek a régészeti növénytan számára. A kézirat felkutatását Hably Lillának, a lelőhelyek tisztázását Holl L-nek köszönjük, ennek alapján rendeztük sajtó alá az itt közölt munkát. A leletek táblázatába, a teljesség kedvéért, azt a néhány termést is bevettük, amelyeket más dolgozott fel, illetve említett. P. Hartyányi B. — Nováki Gy.