Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

SZENCI MOLNÁR ALBERT SZÓTÁRA Az eddig megjelent alkalmi szójegyzékek és nyomtatott több nyelvű szótárak nehézkes technikájuk és tartalmi avultságuk miatt már nem bizonyultak alkalmasnak sem a korabeli műveltség továbbítására, sem az oktatás céljaira. Szenei Molnár Albert felismerte e hiányosságokat és a nagy tudással, ismeretekkel rendelkező író arra törekedett, hogy létrehozzon egy korszerű latin-magyar és egy magyarlatin szótárat. Sikerült is megalkotnia a mai szótárainkhoz hasonlítható, könnyen kezelhető kézi szótárát. (Dictionarium Latino-Ungaricum et Ungarico-Latinum. Nürnberg. 1604.) Az életében megjelent második (Hanau 1611) és harmadik (Heidelberg 1621) kiadást nemcsak görög megfelelőkkel bővítette, de magyar nyelvi anyagát is gazdagította. Jól ismerte korának legjobb német és francia szótárait. Művében felhasználta Calepinus művét és Szikszai Fabricius Balázs szójegyzékét is.

13 Magyar-latin szótára különösen jelentős, mivel ez az első ilyen jellegű mű a hazai irodalomban. Eddig nem állt semmiféle segédeszköz a magyarról-latinra fordítók számára. E tanulmányban a gyümölcsre vonatkozó kijegyzések többsége az 161 l-es kiadású, magyar-latin szótárból történtek. A jelentősebb fajoknál, mint alma, körte, szilva, cseresznye fajtaneveket is felsorol, melyeknek közlése a fajtákat ismertető részben történik. A fajták neveit feltehetően Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájából vette át. Valamennyi gyümölcsfaj nevét — a meggy kivételével — ismerteti. Alma-Pomum, Malum; Almafa — Malus, Pomus; Barack — Persica mala; Baraczkfa — Persica; Berkenye-Sorbum; Berkenyefa-Sorbum; Bissalma — Malu cotoneum; Cseresznye-Cerasum; Cseresznyefa — Cerasus; Dió-Nux; Diófa-Nux; Diófás hely — Nucetum; Eperfa — Sycaminum; Eperj-Fragum; Kayzin baraszkPersicum rubrum sanguineum; Kőrtvély — Pyrum; Kőrtvélyfa-Pyrus; Köszméte, fái egres — Uva crispa; Kopasz baraczk-Pomum Armeniacum; Mogyoró — Avellana; Mogyorófa — Corylus; Mogyorofai — Colurnus; Mogyoróserdő-Coryletum; Mondola — Amygdala, Amygdalum; MondolafaAmygdala, Amygdalum; Naspolya — Mespilum; Naspolyafa-Mespilus; Szilva-Prunum; Szilvafa-Prunus; Szilváshely-Prunetum. A művelésre és az eszközökre vonatkozó szavak: Aszalom-Sicco, Torrefacio, Arefacio; Aszalt — Siccatus, Arefactus; Ásás-Fossio, Fossura; Ásó-Rutrum, Fossor, Fodieus; Ásócska-Rutellum, Paxillus; Béoltás-Insitio; Beoltatott-Insititius; Béoltogatom — Inserto; Beoltom — Insero, Inplanto, Coagulo; Czemete-Surculus, Frutex; Czemetés-Surculosces, Frutetosus, Fruticosus; Czemetéshely-Frutetum, Fruticetum; Czemetézem — Fruticezko, Frutico; Ganei-Stercoreus; Ganéj hintő vella — Furca Stercoraria; Ganevonyo Gereblye — Furcilis; Más: Gazos — Sordidus, Faeculantus; Gyom-Gramen, Gyomlálás — Runcatio, Eradicatio, Exherbatio; Gyomláloc — Runco, Exherbo, Sarrio; Gyumőlcz-Fructus; Gyumőlcz étek — Bellaria, Tragemata; Gyúmőlcz-hozó-Fructifer; Frugifer; Gyűmőlcz 13 MELICH J. 1907. 14.