Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Mártha Zsuzsanna: A pulyka rövid természetrajza és hagyományos tenyésztése Magyarországon

3. ábra. Vastagh Géza: Bronzpulyka kakas (1913) állam pulykát is vásárolt, mégpedig 17-től bronzpulykát, 3-tól fekete francia és 3-tól fehér pulykát, 1-től francia és fehér pulykát, végül 1 esetben a pulyka fajtája nem volt feltüntetve. 47 A Buday Barna és Konkoly Thege Sándor összeállításában 1913-ban a Pátria könyvkiadó vállalatnál megjelent „Mezőgazdasági kalauz" a tenyész- és a haszonállatok, a vetőmagvak, a gyümölcs, a bor stb. termelői beszer­zési forrásokat sorolja fel. A 241 baromfitenyésztő gazdaság közül 88 tenyésztett pulykát, köztük 37-ben csak bronzpulykát tartottak. Érdemes megemlíteni, hogy 5 gazdaságban kizáróan pulykát tenyésztettek, más baromfifajt nem. 48 A szóban levő kiadvány megnevezi azokat a községeket is, amelyekben jelentékeny volt a népi pulykatenyésztés. 49 47 RODICZKY J. 1902. 105—110. 48 Ezeknek tulajdonosai voltak: Bors Frigyes báró örökösei (Tatárszentgyörgy, Pest megye), Degen­feld-Schonburg Ottó gróf (Ács, Komárom megye), Deszpoth József (Pusztaszentpál, Győr megye), a győri székeskáptalan (Pusztaszentpál, Győr megye) és Komáromy Istvánné (Szaniszló, Szatmár megye) (Mezőgazdasági kalauz. 1912. 191., 192., 194., 198.). 49 Helységek jelentékenyebb népi pulykatenyésztéssel: Magyarpécska (Arad megye), Orosháza (Békés megye), Hajdúböszörmény (Hajdú megye), Hajdúnánás (Hajdú megye), Komlód (Kolozs megye), Oroszfája (Kolozs megye), Nagynyulas (Kolozs megye), Kecskemét (Pest megye) (Mezőgazda­sági kalauz. 1912. 224.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom