Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Oroszi Sándor: Alföldfásítási tervek, erdősítések és erdőtelepítések a Nagykunságban a két világháború között

MAGYAR P. 1961 Alföldfásítás II. Budapest Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 98. kötet. Magyarország földbirtok viszonyai az 1935. évben I. Budapest 1936. SZABÓ M. 1961 Tessedik és az Alföld fásítása. Erdőgazdaság és Faipar. SZÉCHENYI I. 1866 Pesti por és sár. Pest TAKÁCS I. 1969—70 Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében. MMMK TÓTH B. és munkatársai 1972 Szikesek fásítása. Budapest TÓTH K. 1960 Alföldfásítás-nyárfásítás Szolnok megyében. Az Erdő VEDRES I. 1825 A sivány homokság használhatása. Szeged WITSCH R. 1809 Útmutatás hogyan veheti munkába legkönnyebb móddal a Budán 1807-ben tartatott Ország Gyűlésnek 20-dik törvénycikkelyét melly a Magyar Országi homokos puszták haszonra fordíttatását sürgeti. Buda WITTNER F. 1978 Tiszacsege és Egyek községek erdeink története a helynevek tükrében. In: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei XI—XIII. szám. Szerk.: KOLOSSVÁRYNÉ PERÉNYI M. Budapest Rövidítések MMMK Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. MSK Magyar Statisztikai Közlemények PLÄNE ZUR AUFFORSTUNG DER TIEFEBENE; AUFFORSTUNG UND BEWALDUNG IM GEBIET NAGYKUNSÁG ZWISCHEN DEN ZWEI WELTKRIEGEN Die natürliche Landschaft der Tiefebene verändere sich grundlegend durch die Entsumpfungen und Trockenlegungen des 18—19. Jahrhunderts. Zufolge der Wasserregelungen verschwanden die natürlichen Wälder von den Fluren der hier untersuchten fünf Siedlungen im Gebiet Nagykunság (östlich vom Fluss Tisza, Grosskumanien) nämlich von Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunhegyes und Kunmadaras. Die Bevölkerung bemühte sich das nötige Holz durch Aufforstung,