Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

Gyümölcsfajok és fajták a XVI. és XVII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés) P. ERMÉNYI MAGDOLNA A gyümölcsre és termesztésére vonatkozó ismereteink a XVI. és XVII. századból hiányosak. Viszonylag kevés forrásanyag áll rendelkezésre, éppen ezért értékes minden olyan adat, melynek segítségével képet alkothatunk e korok gyümölcseiről és termesztésükről. A jobb megismerés érdekében szükséges a különböző forrásokban fellelhető adatok megfelelő csoportosítása, összegezése, elemzése. Ilyen forrásanyagok az un. szójegyzékek, a korabeli szótárak és egyéb feljegyzések, illetve füveskönyvek és a már feltárt oklevelek adatai. 1. Gyümölcs a szójegyzékekben, szótárakban, glosszákban és más művekben Szójegyzék A BESZTERCEI SZÓSZEDET A kéziratra Beszterce-Naszód vármegye levéltárosa talált rá 1891-ben. Finaly Henriket bízták meg a szószedet elemzésével, magyarázatával. A szószedet másolata 1380—1410 közé tehető; egy kéz írása. 21 fogalmi csoportot tartalmaz. Fructus-gemelch (gyümölcs); fructuosus-gemelchkert; pomerium-gemelchkert; pomus almafa; pomum-alma; pirus-kertuel fa; pirum-kertuel; psicus-barasc fa; psicum-barassch; coctanus — (bis alma) fa; coctanum-bisalma; pirunus-zilua fa; prunum-zilua; amigdulus-mondola fa; amigdulum-mondola; cerasius-cheresnye fa; cerasium-cheresnye; Merasius — meg fa; merasium — meg; nux dio; nuxcellum — diyo fa; Auellanus — monyero fa; auellanum — monyero; espulus — naspolya fa; Sicomorus — zedeyri fa; Morus idem; morum — zedeyr; fragus — eperfa; fragum — eper; rubus — boykor; arbutus — vadalma fa; ortus-kerth; ortulanskerthez; sepis-seüin (sövény)