Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Takács Imre: Földművelésügyi kormányzatunk fő feladatai az 1914/18. évi világháborút követő békekötés utáni első években

Földművelésügyi kormányzatunk fő feladatai az 1914/18. évi világháborút követő békekötés utáni első években TAKÁCS IMRE Mint ismeretes, sem az ország gazdaságát, különösen a földbirtokstruktúrát átformálni kívánó 1918. évi polgári demokratikus forradalomnak, sem a Tanácsköztársaságnak nem jutott elég idő gazdasági-társadalmi terveinek megvalósítására. A Tanácsköztársaság leverése után nyomban visszaállították a magántulajdonon alapuló gazdasági rendet. Ennek ellenére a magyar közgazdaság Trianon után nem alakulhatott ismét a korábbi módon. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a háborúból legyőzöttként kikerült hazánk súlyos területi és egyéb veszteségei megváltoztatták az ország további gazdasági fejlődésének feltételeit. Ezek az egész vonalon keményebbek lettek. Az 1914/18. évi világháborút követően a magyar mezőgazdaság új hazai és külső körülmények közé került. A változás elsősorban a művelési ágak arányában következett be, majd a termelési viszonyok konszolidálódása után főként abban jelentkezett, hogy az osztrák-magyar közös vámterület megszűnése folytán nehezebb lett a mezőgazdasági termény- és termékfeleslegek exportja. A területváltozásból adódóan a szántóföld aránya 45.5%-ról 60.2%-ra és a szőlőé 1.1%-ról 2.3%-ra nőtt, ezel szemben az erdő aránya 26%-ról 12% alá csökkent, hogy csak a legkirívóbb eltolódásokat említsük. A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetének módosulása jelentékenyen befolyásolta mezőgazdaságunk szolgáltatóképességét: a búza vetésterületének 55.4%-a, a kukoricáénak 35%-a, a cukorrépáénak 42%-a, a dohányénak 83%-a maradt az ország régi területének mindössze 32.7%-át kitevő új területen. Trianon után a gabonatermesztés túlsúlya is nehezítette az exportra utalt magyar mezőgazdaság helyzetét. Mezőgazdaságunk terményei azelőtt szinte korlátlan piacot találtak a Monarchia vámhatárain belül, 1918 után viszont Ausztria és Csehország (Csehszlovákia) már vámkülföld volt, s így közvetlen nyugati szomszédainknál is a világpiaci árszínvonal határozta meg a magyar exportárakat. További tényező, amely Magyarországnak az 1914/18. évi világháborút követő gazdasági fejlődését meghatározta, a népsűrűség nagyarányú emelkedése volt.