Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Tóth Lajos: Adalékok a dualizmuskori középfokú mezőgazdasági szakoktatás pedagógiai tartalmának történetéhez

Mind az elméleti oktatás, mind a gyakorlati képzés alapkövetelménynek tartja az értelmi nevelést. Az új ökonómiai és termeléstechnikai feltételek térhódítása e téren is többet kíván a leendő agrárszakemberektől: lépten-nyomon gazdaságossági számításokat kell végeznie, legyen rendszerező. Összehasonlító értékítéletet kell megfogalmaznia a régi és új módszerekről, az emberi és gépi erővel végzett munka mennyiségéről és minőségéről. Nem hanyagolják el továbbá az új eszközök, gépek, eljárások lényeglátó megfigyeltetését és az alkalmazásukra való törekvés képességének, az új iránti fogékonyságnak a kifejlesztését, valamint az ezzel kapcsolatos igényes írásbeliség végzését sem. Mindezek ugyanis — egyebek között — a bővített újratermelés nélkülözhetetlen feltételei. * Megalapozottnak tekinthető tehát megállapításunk, miszerint a dualizmuskori mezőgazdasági középfokú szakképzés pedagógiai tartalma tanulságos és jellegzetes, folyamata a társadalmi-gazdasági fejlődés igényeinek alakulásával koncentrikusan bővül. Felhalmozódott pozitív tartalmú nevelési értékei állandósultak, és megfelelő kritikával (mint pl. a konzervatív nevelési törekvések, a kapitalista állam, a klérus érdekei, a haladó mozgalmak iránti szimpátia elnyomása stb.) sok tekintetben ma is követhető tapasztalatok forrásának tekintjük. A kapitalista gazdasági szemlélettel párosuló olyan magatartást szabályozó erkölcsi normarendszerre, követelményekre épül a szaknevelés, amelyek az adekvát társadalmi igények hordozói. Az ismertetett előírások, szabályzatok — a hozzájuk fűzött értelmezések — a fenti megállapítások meggyőző forrásai. Egyben a magyar mezőgazdasági szakképzés Európa-szerte elismert színvonalát tükrözik. A keszthelyi, debreceni, kolozsmonostori és a kassai gazdasági intézetek olyan eredményesen művelték a kor színvonalán álló mezőgazdasági szakképzést, hogy 1906-ban már mind a négy intézményt felsőfokúvá fejlesztették. IRODALOM BÁLÁS Á. 1896. Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. Magyar-Óvár. BEREND T. I.—RÁNKI GY. 1969. Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX—XX. században. Budapest. BEREND T. I.—-SZUHAY M. 1973. A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848—1944. Budapest. CZVETKOVITS F. 1935. Mezőgazdasági szakoktatási évkönyv. Budapest. CSÍKI L. 1943. Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete. Budapest.