Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Fehér György: A Hohenheimi Mezőgazdasági Akadémia magyar hallgatói, 1818—1893. (Sorsok, életpályák)

vánosságra hozott „munkaterv" értelmében 1847 őszén — Liebignél Giessenben eltöltött három hónapos laboratóriumi gyakorlat után — kellett az órák látogatását elkezdenie. „Giessenből Hohenheimba menvén át, ott ismét egy egész évi iskolai tanfolyamot végezend, kiterjeszkedvén mindazon előadásokra, mellyek a' gazdasági vegy- és műtannal kapcsolatban állanak, tanulási szorgalmát és figyelmét azonban leginkább kijelölt tanulmányaiban Flischer és Siemens jeles professor urak tanúságos vezérlete alatt pontosítván össze."

34 Más forrás is említette Morócz hohenheimi tartózkodását,

35 a hallgatók jegyzékében mégsem találkozunk nevével. A nemesi származású Hideghéthy Antal (1817—1881) már egyéni elhatározás eredményeként látogatta a gazdasági tanintézetet az 1845/46-os év téli szemeszterétől. Hohenheimi stúdiumait befejezve még megismerkedett néhány ország gazdasági életével.

36 Hazatérése után gróf Eitz vukovári uradalmának igazgatója lett.

37 A gyakorlatban eltöltött hosszú idő után csak a 60-as évektől vállalt közéleti tevékenységet, először az OMGE-ban. A kiegyezés után a Földmívelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumba került, ahol mezőgazdasági szakoktatással kapcsolatos kérdések tartoztak hatáskörébe. Közvetlen részt vállalt a kolozsmonostori gazdasági tanintézet felállításában és a vesztegintézetek újjászervezésében.

38 1869-ben — mikor a magyaróvári tanintézet a magyar kormány kezébe került — Hideghéthy Antal állt az átvételi bizottság élén.

39 Oktatásszervezési tevékenysége mellett kiemelkedő jelentőségű publikációs munkássága. írásaiban a hazai gazdasági szakoktatás feladatainak nagy teret szentelt. Véleménye szerint a magyar mezőgazdaság színvonalemelésének kulcskérdése a szakoktatás minősége. „A gazdasági oktatás ügye az, melyet mindenek előtt kell felkarolnunk, hogy ennek útján a tudományos alap és életrevaló gazdasági ismereteket, és az arra sarkalló szakértelmet minden lehető módon hazánkfiai kicsinye és nagyja, fiatalja örege közt, minél gyorsabban terjesszük."

40 Szakoktatás kérdésében gyakran nyílt vitába került Sporzon Pállal, akivel ellentétben azt vallotta, hogy Magyarországon a mezőgazdasági szakismeretek általános színvonala alacsony, ezért az akadémiai képzést túlságosan magas szintűnek, és ez esetben feleslegesnek tartotta.

41 A korszakban kül- és belföldön egyaránt élénk vita folyt arról, hogy a gazdasági szakoktatásban milyen arányban szerepeljenek elméleti és gyakorlati tárgyak és foglalkozások. A vitát Liebig a híres agrárkémikus éppen a hohenheimi oktatást, annak színvonalát bírálva indította el. Meggyőződése szerint az intézetben az oktatás túlságosan gyakorlati jellegű, a természettudományi ismereteket nem tanít34 Mü 1846. ápr. 26. 502. o. 35 GALGÓCZY K. 1891. VI. k. 59. o. 36 KAPITÁNY S. 1847. 37 SZINNYEI J. IV. k. 865—866. hasáb 38 Magyar Föld, 1881. okt. 28. 246. o. 39 VÖRÖS A. 1968. 66. o. 40 HIDEGHÉTHY A. 1862. 41 HIDEGHÉTHY A. 1861.

a (A cikk válasz Sporzon 1861. március 24-én, e lap hasábjain megjelent cikkére.)