Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Oroszi Sándor: Alföldfásítási tervek, erdősítések és erdőtelepítések a Nagykunságban a két világháború között

A kiírt lapokkal és az elkészített térképekkel indultak kijelölésre — tavasztól őszig — az összeírást, kijelölést végző erdőmérnökök gyalog, kerékpárral,vagy — például Kunmadarason — a közbirtokosság fogatán.

15 Az alföldfásítási tervekről csak akkor kapunk teljes áttekintést, ha részletesebben megnézzük az összeírt, illetve kijelölt fásításokat. Kunmadaras és Túrkeve fásítási terve kínálkozik példára. Az előbbi azért, mert a fásításokat elsősorban egyéni gazdáknak és a Redemptus Legelő Társulatnak kellett végrehajtania. Túrkeve pedig az ellenkező végletet képviselte: a város maga ajánlott fel erdőtelepítést — ahogyan valamikor az alföldfásítási törvény létrehozói megálmodták. A többi nagykun település a két példa közé helyezhető a felajánlott és a kötelezett fásítások arányát tekintve.

16 15 Uő. és Kiss I. (70 éves) Kunmadaras. 16 SzmL. SZÁEG Fás. térk. 1936. Kunmadaras alföldfásítási összeírása és kijelölése még egy szempontból érdekes számunkra. Ugyanis itt fennmaradt a terv munkapéldánya is, amelynek alapján láthatjuk, hogy a helyszínelők (1936. júliusában Tóth József és Héjj János, 1938. december) milyen hibákat, tévedéseket követtek el. A felülvizsgálás alkalmával azután ezeket a hibákat kijavították (Petri János oki. erdőmérnök, 1939. január.)