Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Fülöp Éva: Halgazdálkodás a tata-gesztesi Esterházy-uradalomban az 1740-es években
bus". 124 Az 1745. év készpénz számadása szerint ez évben a tatai dominium bevétele az első félévben 16 339, július és augusztus közt 35 576 forint volt, összesen tehát 51 915 forintot ért el az év első nyolc hónapjában. Ebből 15 084 forint a községektől, malomárendákból, sör- és pálinkaeladásból és a Szent András pusztai juhászaiból folyt be, 6143 pedig az extraordináriákból (itt gabona- és téglaeladás, büntetéspénzek és bárányok után adott kilenced, illetve bérelt tized szerepel). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a július—augusztus hónapokbeli magas bevétel nem a járandóságokból vagy a majorságokból eredt, hanem Vörösvár falut adta el az uradalom, 30 686 forintért. 125 A gesztesi uradalom augusztusig 13 371 forintot jövedelmezett. Az összesített bevétel a két dominiumban január—augusztus közt 65 286 forint, a kiadás 64 131 forint volt. Az augusztusig a halastavakra ténylegesen fordított költség — 1264 forint — a kiadások 1,97%-át tette ki, sorrendben viszont a termelési költségek közt a konvenciókra és deputátumokra fordított 2417 forint után a második helyen áll a január—augusztus közti időszakban tett kiadások sorában (az összes kiadást tekintve is csak a gróf személyes költségeire küldött 12 850 és a kölcsönvett tőkék, illetve ezek kamatainak törlesztésére fordított 5707 forint múlta felül a fenti összegeket). 1752-ben a gesztesi uradalom negyedéves bevétele 41 488, a tataié 32 789 forintot ért el, az összesített bevétel tehát 74 278 forintot tett ki. A tatai uradalomban ez évben 4623 forint a halászatból befolyt jövedelem volt, azaz a bevételek 6,22%-a, megelőzve a tatai pincegazdaságot (3439 Ft), a tatai kasznárság befizetéseit (2886 Ft), sőt, megközelítve a sör- és pálinkafőző-házakét (5578 Ft). A tatai uradalomban ez a jövedelem 1752-ben a tatai Kastély-tóból és az igmándi Major-tóból folyt be. 126 (VIII. sz. táblázat) Az uradalom 1752. évi negyedéves kiadása 53 599 forintra rúgott. 127 A tavakra 651 forintot fordítottak — az összes kiadás 1,21%-át —, de a javításokra fordított 782 forint bizonyára tartalmaz olyan kiadásokat is, amiket a töltésekre, gátakra, zsilipekre fordítottak, s feltehetően az építőanyagra kiadott 1984 forint is magába foglalta a tavaknál felhasznált fa- vagy kőanyagot. Az uradalmi tisztviselők és alkalmazottak konvencióit vizsgálva 1753-ban azt tapasztaljuk, hogy az összes költségnek — 11 580 TFt — a halastavaknál alkalmazásban állókra eső része 8,57%-ot tesz ki. E kiadásokat részletezve: uradalmi tisztviselők 3918 Ft, kegyúri terhek 2532 Ft, gazdasági alkalmazottak 1920 Ft, vadászok és erdészek 1190 Ft, halastavak személyzete 993 Ft, sörfőzők 286 Ft, fával foglalkozó mesteremberek 282 Ft, a tatai vár személyzete 251 Ft, a szőlőművelők 103 Ft, a kertészek 102 Ft. A tíz tétel közül a haltenyésztés alkalmazottaira fordított összeg az ötödik helyen áll. 128 124 Sajnos, nincs meghatározva, hogy tenyészanyagot vettek-e az új tavakba, vagy esetleg csak konyhai célokra, valamely, az uradalomban nem tenyésztett halfajtát vásároltak. Uo. P.197. N.l. F.105. p. 200—201. Annualis Extractus Perceptorum et Erogatorum Paratarum Pecuniarum in Inclitis Dominus Tata et Gesztes, pro Mense Julio factus et quidem . . . 125 Uo. P.198. F.45. A tatai és gesztesi dominiumok számadáskönyvei, 1752. p. 11. és 26. 126 Uo. p. 20/b 127 Uo. p. 52. ésp. 52/b 128 Uo. N.9. p. 240. Dominium Tata. Haubt Extract oder Perceptorium, 1753.
