Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Fülöp Éva: Halgazdálkodás a tata-gesztesi Esterházy-uradalomban az 1740-es években

de a benne levő bozót szükséges kiirtása végett még egy évig üresen kellett hagyni, hasonlóan a császári Örvény-tóhoz, amelynek levezető árka sem volt még készen. Kocson befejeződött a Kápolna-tó készítése, ezután az áztató tavat kezdik csinálni. Igmándon az elszakadt töltést javították, Környén a gátat töltötték. (2. sz. kép) A tatai tavak közül a Cseke-tó gátjának kiépítéséhez, a víz mélységének növeléséhez 1745-ben fogtak hozzá, s a munkát még az évben be is fejezték. 1745-ben volt a szentmiklósi és ászári tavak első halászata.

30 Az év során további munkákat végeztek még az Öreg-tó körül is, „kipadolták" a vár árka eresztöjét, a csatornák pedig három és fél öl hosszú, két és fél öl széles padolást kaptak. Gátját másfél öl hosszú karók és azokra helyezett vánkosfák erősítették.

31 Elkészült az igmándi „fölösleg víz" levezetésére szolgáló csatorna is: 7500 darab tégla, 70 öl kő ment bele, padolásához deszkát használtak.

32 Ekkor készült Igmándon a Feneketlen-tó árka is, valamint a szendi nemesek tavának gátja. A kocsi Világos-tavat háromszorosára növelték.

33 Nagyigmánd — ahol hét halastóról tudunk

34 — fontos közlekedési csomópont is volt: a győr-budai „mészárosok útja", a komáromi-fehérvári és pápai utak metszéspontján feküdt,

35 így a bakonyi vizektől, s főleg a Czonczó-értől táplált tavai vizének mederben tartása, szabályozhatósága, a hidak és töltések karbantartása különösen fontos volt. Balogh Ferenc ehhez Komárom vármegyétől is kért segítséget: a Czonczó hídjához és töltéséhez 1748-ban öt-hatszáz szekér fuvart, 150 öl követ és ötven-hatvan szekeret faragott kő és mész szállításához.

36 A halastavak körüli munkák gyakran szerepeltek azokban az új contractusokban, amelyeket Balogh Ferenc kötött az egyes községekkel az 1740-es években. így Bánhida 1742-ben vállalta, hogy a Farkas-tó irtását ingyen elvégzik, s ide és a Tükrös- (vagy Tükör-) tó gátjára földet hordanak. Egy taliga föld elszállításáért az uradalom egy krajcárt fizetett.

37 1746-ban a tataiak négy évre szerződtek, vállalva, hogy az addig bérelt vendégfogadóért fizetett kétszáz forint és a só, dohány, szappan és gyertya szabad árulásáért adott kétszáz forint helyett a határban lévő tavak mindegyikét halászni fogják az uradalom rendelése szerint.

38 Részt vettek a községek a csatornák ásásában is: a naszályiak az öreg malomtól a Fényes-forrásig 2500 öl hosszúságban ásták a kanálist, mivel Balogh Ferenc szerint a munka elkészülte után több sarjú lesz rétjeiken, s így jobb pascuatióhoz juthat30 Uo. F.104. p.93—94. Troppau, 1745. okt. 1. 31 Uo. F.105. N.l. p.187—188. Tata, 1745. okt. 16. 32 Uo. 33 Uo. p. 154—155. Tata, 1745. május 11. 34 Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtésében a községről beküldött anyagban a még akkor is halastóként létező, s a már csak földrajzi névként élő tavakat is megtaláljuk: Major-tó, Katona-tó, Disznó-tó, Nagy-, vagy Öreg- vagy Czonczó-tó, Fácán-tó, Feneketlen-tó, Csépi éri-tó. PASTINSZKY M,-SÁRA

Y E. 1977. 165—171. 35 Uo. és SZABAD GY. i.m. 12. 36 OL TEL P.197. F.105. N.l. p.355—356. Tata, 1748. ápr. 20. 37 Balogh igyekezett meggyőzni Eszterházy Józsefet, hogy „azon 4oo Forintnak, ha többet nem is, hármát legaláb másuna(n) Kész Pénzül helyre álétani fogom." Uo. p.267—268. Tata, 1746. nov. 26.