Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Fülöp Éva: Halgazdálkodás a tata-gesztesi Esterházy-uradalomban az 1740-es években

Halgazdálkodás a tata-gesztesi Eszterházy-uradalomban az 1740-es években FÜLÖP ÉVA MARIA A gróf Eszterházi József országbíró (1682—1748) uradalmainak rendszerében központi szerepet játszó tata-gesztesi uradalom a Vértes és Gerecse hegységek területén, a XVIII. századi Komárom vármegye Duna jobbparti részén, s a szomszédos Fejér és Győr vármegyékben terült el. A sűrű vízhálózatú, északkelet-délnyugat irányú Dunántúli Középhegység vizeit a Duna gyűjti össze. A hegység egyes részeit fő vonulatával ellentétes, északnyugatdélkelet irányú törésvonalak választják el egymástól. A túlnyomórészt mészkő- és dolomit felszínű hegység belsejében összegyűlt vizek — hiszen a karsztos kőzetanyag miatt a felszíni vízfolyás kevés — e törésvonalak mentén fakadnak fel. Ezek a bővizű források látják el vízzel az itt eredő patakokat.

1 A terület fő vízgyűjtője, a vízben „csodálatosan gazdag" völgyű Által-ér

2 a Vértes északnyugati oldalának vizeit gyűjti össze. A Bakony peremén, a gesztesi uradalom központjától, Csákvártól északkeletre, a Zsámolyi medencében fakad a Czonczó-ér, s amint az Által-ér a tatai Öreg-tavat táplálja vízével,

3 úgy a Czonczó az igmándi tavakat.

4 E vízfolyások tóvá duzzasztott vize teremt alapot a halgazdasághoz, s tárgyalt korszakunkra nézve is elmondható, hogy az uradalmakban „alig van helység, melyek határában ne lenne kisebb-nagyobb tó."

5 Kétségkívül legismertebb e tavak közül a Zsigmond korában halastóvá alakított tatai Nagy- vagy Öreg-tó,

6 amely a XVII. század végén is halastóként létezett,

7 holott a török hódoltság korabeli, 1 KOGUTOWICZ K. 1930. 2 SZABAD GY. 1957. 13. 3 HOLLÓ K. 1935. 4 OL. TEL. P.197. F.105. N.l. p.289—290. Tata, 1747. május 3. 5 HOLLÓ K. i.m. 14. 6 Ambrogio Traversari levele Sebestyén apáthoz, Tata, 1453. dec. 10. (közli WENZEL G. 1879. 4L) 7 OL E. 156. Urbaria et Conscriptiones F.63. N.l5. Conscriptio et Aestimatio, 1696. A budai kerület falvai és praediumai. Pilis, Esztergom és Komárom vármegyék. Az irat tanúsága szerint az Öreg-tóban ekkor csuka, kárász, rák és csík (?) élt.