Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Balázs György: A csapodi szárazmalom
talpát a küllőkhöz anyás vascsavarral erősítették. A kőrisfa küllőket úgy faragták egymásba, hogy azok egy síkba kerüljenek. (Lásd 2. sz. ábra 2.) A nagykerék külső átmérője 318/317 cm. A 21 cm széles felső keréktalp középvonalába fúrt átmenő lyukakba 120 db vertikális elhelyezésű fogat erősítettek, túlérő végüket faszeggel rögzítve. 55 A fa fogakat akácfából faragták, teljes hosszuk 28 cm, a keréktalp alsó síkján túlnyúló fejrészük, a „fogak" hossza 6 cm, szélessége 7 cm. A fogakat maguk faragták, tartalékban mindig volt 8-10 db. Télen, mikor volt idő, faragtak. A fogakat gépzsírral kenték. 3. HÚZÓRÚD A főtengely alsó harmadába, a nagykerék síkja fölött vésett 8-10 cm mély lyukba tették a húzató rúd végét. A rudat a kerék küllőihez támaszkodó egy-egy ferde támasz rögzítette, felső végük a 10 cm vastag rúd oldalába volt bevésve. A rúdon kettős kisefa lógott, egyszerre két lovat foghattak be (eggyel nem is nagyon hajtották a malmot). (Lásd 2. sz. ábra 3.) A főtengelyen ezzel szemben is volt egy rúdnak való hely bevésve. A lovakat kantárjuknál fogva a nagykerékhez kötötték, közel, hogy a két ló a kerék talpa és a fal között elférjen. A malmot csak lóval hajtották. 4. KISTENGELY A meghajtó szerkezetet az őrlőszékkel a kistengely köti össze, a két helyiség közötti falba vágott lyukon keresztül. A malom szétszedése, s motoros meghajtásúvá alakításakor (1915) a kistengely is az udvarra került, az idők folyamán megsemmisült. Méreteit a nagyorsó, a kiskerék, valamint a főtengely és a kőpad közötti távolságok határozták meg elsősorban. Kialakításánál természetesen analóg megoldásokat is figyelembe vettünk. 56 Tölgyfából faragott hengeres testű, a nagykerék alá érő vége négyzetes hasáb alakúra kialakított, vaspántokkal összefogott végébe vert acélcsapon forog a tölgyfából kifaragott félperselyben. (Lásd 2. sz. ábra 4.) A perselyfát lekarózták a földbe, hogy ne mozduljon el. „A fekvőtengely (kistengely) helye csak ki volt gödrözve." 57 A tengely felső széle egy szintben feküdt a padlószinttel, fölötte tölgypadlókat fektettek át az árkon. A kistengely másik, malomházba nyúló végét kúposra faragták, vaspántokkal fogták össze, hogy a belevert vaskos acél tengelycsap ne repessze szét. A tengelycsap teljes hossza 28 cm, ebből a tengelybe vertek kb. 17 cm-es, megvagdosott, szálkásított részt, s a tölgyfa félperselyre fekszik kb. 10 cm hosszan a hengeres vége. 55 PONGRÁCZ P. 1967. 42. az állófogazatról írja: „Különösen Ny-Európában terjedt el ez a rendszer". Hozzátehetjük: elsősorban alul- vagy a felülhajtó szárazmalmoknál, s a tiprómalmoknál. 56 Szintén a mosonszentmiklósi tiprómalom fekvőtengelye szolgált alapul kialakításához, a méretbeli, ill. formai eltéréseket a kapcsolódó szerkezeti elemek (nagyorsó, kiskerék) méretei, megoldásai okozták. 57 Az idézőjelben közölt adatokat a 73 éves Kovács Ernőtől 1984-ben gyűjtöttem.
