Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)
Balázs György: A csapodi szárazmalom
A csapodi szárazmalom Milyen tehát a szárazmalom a Kisalföldön? Jelen dolgozatunkban egy több részében megmaradt malom teljes rekonstrukciós kísérletével próbáljuk bemutatni a lehetséges megoldások egyikét. 1964-ben Domonkos Ottó csapodi egyébirányú gyűjtése során talált rá egy szárazmalomra, amit meg is vásárolt a Soproni Liszt Ferenc Múzeum számára. 51 Néhány helyreállítási kísérlet után — a megfelelő szakember, s főleg anyagiak hiányában — a malom ma is szétszedett állapotban található a múzeum egyik helyiségében. A szakirodalomból eddig ismert hazai, magyar szárazmalmoktól több vonatkozásban eltér: alulhajtó típusú, áttétele a forgássík megváltoztatásával hozza mozgásba az őrlőszerkezetet, az egész malom a soros-fésűs beépítésű udvar két helyiségét foglalta el, tehát nem speciálisan erre a célra épített helyiségben működött. 52 A helyiségek felmérési rajzából kiderült, hogy a meghajtó szerkezetet magába foglaló kerekesház egy átlagos nagyságú istálló, a malomház egy kamra nagyságának megfelelő méretű helyiség volt. (Lásd 1. sz. ábra). Feltehetőleg ez az a típusú malom, amely kis méreténél, átlagos helyiségigényénél fogva az országban kisebb lélekszámú településeken is nagy számmal működött a 19. század második felében, a szállítható kőjáratok elterjedése idején, egészen a „hagyományos malmok" háttérbe szorulásáig. A csapodi szárazmalom valószínűleg lisztőrlő malomként épült, feltehetően az 1840-es években. Akkor még az udvar hátulján, külön kis épületben, a színben állt. Nem sokkal később, az épületállomány átépítésével a szoba-konyha-kisszobamalomház-kerekesház-kamra-istálló alaprajzi beosztású épület két helyiségébe került át. Ez az elrendezés az épület építésével egyidejű (az első szoba mestergerendáján a datálás „Az Úr 1869-ik évében építette Kováts János"), 53 az épületszerkezeti elemek is ezt mutatják: a főtengely felső perselye a főfalakba beépített keresztgerendához volt csavarozva, a kerekesház eleve födém nélkül épült. Az épület szélessége is megfelelt a malom elhelyezésének, bár a falakat a nagykerék mellett járó lovak miatt meg kellett faragni. (Lásd 1. sz. ábra) A szárazmalom szerkezeti részei: 1. Főtengely 2. Nagykerék 3. Húzórúd A meghajtószerkezetet és az őrlőszerkezetet összekötő áttételi rész: 4. Kistengely 5. Nagy orsó 6. Kiskerék 51 Dr. DOMONKOS Ottónak, a Liszt Ferenc Múzeum igazgatójának ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki baráti segítségéért, s a közlés engedélyezéséért. Köszönet illeti KÜCSÁN József muzeológust, aki a felmérési munkában, terepmunkákban volt nagy segítségemre. 52 A malom a hagyomány szerint néhány évig, felépítésétől (cca 184()-es évek) 1869-ig egy különálló színben működött. KOVÁCS M. LFM N 618. 4. 53 Uo. 6.
