Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Balázs György: A csapodi szárazmalom

maink egyes típusaira nézve a megmaradt szerkezetek, a pontos vagy legalábbis kikövetkeztethető szerkezeti leírások, s korabeli tervrajzok alapján a következő elhatárolást tesszük: Szárazmalmok (állati erővel meghajtott malmok) 1. Felülhajtó szárazmalom. Az igavonó állat a nagykerék alatt jár, az őrlőszerkezet a nagykerékkel egy szintben van, vagy az alatt helyezkedik el, a forgómozgást a kőtengely közvetlenül a nagykeréktől vagy fekvőtengely közbeiktatásával veszi át. Nagy térigénye miatt külön épületet igényel, de nem speciálisan erre a célra kialakítottat. Ilyen a Nagy Gyula által leírt mekényesi (Dunántúl) malom szerkezete, melyet feltehetőleg németek építhettek, eredetileg lisztelő malomnak.

39 2. Középenhajtó szárazmalom. Az igavonó állat a nagykerék küllői között jár. A nagykerékről a forgómozgást a tengelyére szerelt kisorsó

40 vagy egy áttételes kerék segítségével veszi át a felső kő.

41 Ennek a szakirodalomból leginkább ismert, leírt típusnak elterjedési területe főleg az Alföld. Kerengősátras, speciálisan erre a célra való épületet követel. (Legészakibb előfordulási helye Remetemező, ahol Győrffy I. 1907-ben fotózott egyet).

42 3. Alulhajtó szárazmalom. Az alulhajtós szárazmalomban a vízszintes nagykerék fogai a nagykerék alatt lévő vízszintes helyzetű tengelyen keresztül forgatják fogaskerekek, orsók áttételével az őrlőkövet. Eddig a szakirodalom által sem nagyon ismert típus, csak a szárazmalomként is értelmezett veszprémvarsányi tiprómalom fényképe alapján készített rekonstrukciós rajzon tűnik fel alulhajtós, fekvőtengelyes áttétel, de ilyen az összes ismert tiprómalom áttétel-szerkezete.

43 A három változat közül a középenhajtós a legismertebb, elterjedési területe elsősorban az Alföld. A múlt század végéig egységesnek látszó formái jöttek létre: kerengősátras, sokszög alakú, sátorszerű tetőszerkezettel, hozzáépített malomházzal. Szinte az Alföld minden településén előfordult, néhol utcasorba telepítve, de a kisebb falvakban is több volt belőlük.

44 Forgássíkot nem változtató áttétellel működött. Kevesebbet tudunk a Dunántúl, s főleg a Kisalföld állati erővel működtetett malmairól. Két konkrét malom leírása áll rendelkezésünkre, a már említett meké39 NAGY Gy. 1966. Erre a típusra analóg példákat hazánkból és külföldről is találunk: a rónaszéki sóőrlő malom meghajtó és áttételi szerkezete, közli Szilágyi Benő, in. Kubinyi-Vahot, 1854. 38. 1838-ban Debrecenben tervezett egy hasonló szerkezetet Povolny Ferenc víz átemelésére. DÁL IV. A. 101 l/m 530/1813. Lisztelő malomként is használatos volt: Claussen. Lorenz 1792. 7. t. 1—2. fig. 101 l/m 530/1813. Lisztelő malomként is használatos volt: CLAUSSEN, Lorenz 1792. 7. t. 1—2. fig. BÖCKLER, A. G. 1661. 4L, RAMELLI, A. 1620. 275. N° 120., LEUPOLDS, J. 1767. Tabi. XXVI. 1967. 49. 33. ábra. 41 Ilyen a szarvasi szárazmalom szerkezete. Id. PONGRÁCZ P. 1967. 46. 31. ábra 42 GYŐRFFY I. NM EA F 8849. „oláh szárazmalom" 43 JANKÓ J. 1902. 248., gróf TELEKI D. 1796. 100—101., leírásukból pontosan kiviláglik a szerkezet, s a szakirodalomban szereplő tiprómalmok is hasonlóak szerkezetileg: Veszprémvarsány, Mosonszentmiklós, Dudar, Bakonyszombathely, Bakonypéterd. V. ö. GILYÉN—MENDELE— TÓTH, 1981. 108. 188. á. 44 Ceglédről ismerünk utcasorba telepített szárazmalmokról való képet az 1880-as évekből (Népr. Lex. 4. k. p. 560., OSVÁTH P. írja pl. Kábáról, hogy 23 szárazmalom őröl a faluban. Osváth 1875. 519.