Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Réz Gyula: A motorekék magyarországi megjelenése és elterjedésének jelentősége

10. sz. kép. Munkácsi és Bánki cég hirdetése. KT. 1912. példája nyomán hazánkban is képezzenek ki szakembereket, véleménye szerint „a szántógép betanult vezető nélkül csak ócskavas." Szükségesnek tartotta, hogy a szántókereskedők a tanfolyamokat állami támogatással hozzák létre. Elengedhetetlennek tartotta a jó műszaki érzékkel rendelkező emberek kiválasztását és képzését, mivel a szántógépek legtöbb hibáját kezelési hiányosságban látta.

29 1913-tól a Stock-szántógépgyár magyarországi képviseletét a Munkácsi és Bánki cég látta el. (10. sz. kép). A nagy érdeklődés hatására elkészítették 1916-ban a „Motorvezető tanfolyam" tervezetét, amely elméleti és gyakorlati részből tevődött össze. (Motor szétszerelése, összerakása, vezetési próba).

30 A megajánlást tett követte, megvalósult Magyarországon a szántógépkezelők részére az első tanfolyam, amelyet 1916. januárjában tartottak a Munkácsi és Bánki cég javítóműhely telepén. A tanfolyamot Barta László, a cég mérnöke tartotta, melyen 17 hallgató vett részt, köztük négy Stock eketulajdonos, három gazdasági gépész és tíz szántógépvezetőnek készülő munkás. A résztvevő géptulajdonosok választ kaphattak arra, hogy a gép használatánál mit és hogyan kérhetnek számon a gépésztől és gépvezetőtől. 29 KT 1915. 1484. 30 KT 1916. 10.