Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Für Lajos: A csákvári uradalom állatállománya, 1920—1944. I. rész

A csákvári uradalom állatállománya, 1920—1945. FÜR LAJOS A Vértes-hegység környékén, zömmel Fejér, Komárom és Győr megyékben elterülő csákvári uradalom örökösödés útján 1870-ben szakadt ki a fraknói és galánthai Esterházyak hatalmas, mintegy 180 ezer holdas birtokkomplexumából.

1 A 62 ezer holdat meghaladó uradalmi birtoktest az első világháború után a Nagyatády-féle földreform következtében — 1923—1925 között — előbb 5900, majd az 1920-as évek végén a kötelező vagyonváltságon felül leadott területekkel összesen 7400 holddal csökkent.

2 Az uradalom újabb 1300 holdat veszített az 1940-es évek elején lebonyolított házhelyparcellázási akciókban. A háború utolsó évében, 1944-ben készített kimutatás szerint a korábban 62 200 holdas uradalom területe 54 700 holdra apadt.

3 Az 55—56 ezer holdra menő birtok művelési ágak szerint való megoszlását elsősorban földrajzi adottságai határozták meg: közel felét a Vértes-beli erdőségek tették ki, egyharmada szántó, elenyésző része legelő (11%) és rét (4%) volt. A mezőgazdasági művelésre alkalmas (szántó, rét, legelő) földek nagy hányadán, majdnem 90%-án az első világháború előtt bérlők gazdálkodtak. Házi kezelésben a háború után is ugyanaz a három gazdaság: a csákvári, majki és a császár-karpatusi maradt, az uradalom földjeinek nagyobb részét tehát továbbra is bérlők használták. Az említett három gazdaság területe kerekítve 3300 hold volt.

4 A gazdasági világválság nemcsak a parasztságot sújtotta, de csődbe sodorta a kevésbé tőkeerős nagybérlőket is. A Császár község határában fekvő Makkpusztához tartozó 1400 holdas gazdaság akkori bérlője, Buzagits István ügyvéd 1931 októberében, nem látva tovább rentábilisnak a gazdálkodást, lemondott a bérletről. Az uradalom, megvásárolva a bérlő élő és holt felszerelését, a gazdaságot kénytelen volt házi kezelésbe venni. Két évvel később ugyanezt tette a közel 900 holdas Späth György-féle gönyüi bérgazdasággal. Balszerencsés próbálkozások után, 1935 őszén végleg házi kezelésbe került az uradalom legnagyobb bérgazdasága, a közel 5 ezer holdas Forna puszta.

5 1 OL, P. 188. I. 1. c. 1870. sz. n. Vö: FÜR Lajos, 1969. 15-16. p. 2 OL. P. 187. I. D. 1. a. 155/1933. Kimutatás a vagyonváltságba leadott földekről. 3 OL. P. 188. A. 1. b. 1921, 1944. sz. n. 4 OL. P. 187. I. D. 1. a. 216/1927. 5 MMMA IV. 160. sz. 49. ill. 116-130. p.