Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Wohlné Nagy Ágota: A levendula magyarországi elterjedése és gyógynövényként való felhasználása

Összefoglaló táblázat a levendula felhasználásáról az egyes korszakokban Korszak Gyógyítás Háztartási, gazdasági, ipari alkalmazás Kertészet Hiedelmek, babonák, stb. Felhasználási formák XVI — XIX. sz. Mellkasi bántalmak, közérzetjavítás, sűrű váladék és felfúvódás, oldal és idegfájdalmak, hideglelés, epilepszia, szédülés, lankadtság, bénaság, gutaütés, álomkór, görcs, hasfájás, „szü"-fájás, sárgaság, inak, kezek, tagok leesése, fogfájás, gyomorrontás, hőség, contractura, „havi kórság indítása", máj és lépbetegségek, szülészet Levegőfrissítés, illatosítás. Moly és egyéb kártékony rovarok elűzése. Méhészet. Szobanövény, kerti dísznövény, utak, ágyások szegőnövénye Démonok, megigézés, „varasió baisok meg bántása" ellen Szimbóluma a megelégedésnek, takarékosságnak és a házastársi hűségnek Szárított virágos hajtás, morzsolt virág, „levendula víz" (illóolaj), levendula ecet-, bor- és szesz XX. sz. A VI. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drog a virág (Lavandulae flos), és illóolaja (Aetheroleum levenduli) Légfrissítők, szappanok, kölnik, desodorok, különleges lakkok, porcelán festékek, horgászathoz használt csalétek alkotó része, likőrök és illatos teakeverékek alapanyaga Kertépítészek gyakorta használt dísznövénye, erodált területek, hétvégi telkek, kiskertek dísz és haszonnövénye Gonoszok elűzésére és távoltartására sokan tartották az imakönyvben őrzött „szagos növények" között még e században is. Szárított virágos hajtás, morzsolt virág, illóolaj, tinctura