Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Wohlné Nagy Ágota: A levendula magyarországi elterjedése és gyógynövényként való felhasználása

10. Tihany. A vörösréz lepárló a Belső Tónál Ötéves volt az ültetvény, amikor először arattak. A lepárolt olaj várakozáson felüli jó minőségűnek bizonyult, az eredeti francia Mont Blance típusú olajokkal egyenértékűnek ismerték el.

55 Hamarosan ismertté és keresetté vált a külföldi piacon. 1937 októberétől 1938 júliusáig a legelőkelőbb amerikai szaklapban, a „The American Parfümer"-ben Dr. Ernest Guenther hosszú cikksorozatot jelentetett meg „Hungárián Essential Oils" (magyar illóolajok) címen, melyben elismerően szólt a tihanyi levendulásról.

56 Nem kerülhette el a magyar újságok figyelmét sem a levendulatelep. Az Est 1938. szept. 22-i száma tudósítást ad, „Szüret a tihanyi illatfarmon" címmel. „Négy esztendő óta a félsziget belső lankáin a Savanyú Jóska-féle betyárbarlang alján elterülő lapos fennsíkon működik Európa egyetlen illatfarmja. Negyvenegynéhányholdas telep. Szeptember közepén aratták! Nagy gonddal apró kosarakba gyűjtik a levendula minden értékes részét. Nagy ponyvákra ürítik, s lent a tábla alján, apró épületek között dohog egy miniatűr gőzgép, amely összetöri, szétcsomózza, majd megfosztja illatos olajától a levendulát. A gőzgép mellett deszkabódé áll, s ez a tanyája Hanry Malliac úrnak, aki foglalkozására nézve egyike Európa leghíresebb illattudorainak, s Coty világhírű gyárának főszakértője." 55 HORNOK L. 1978. 165. 56 MVMA 11779 3.