Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Wohlné Nagy Ágota: A levendula magyarországi elterjedése és gyógynövényként való felhasználása

elterjesztésében. A felvidéki tót olejkárok huszáros egyenruhában, „magyardoktorok" névvel bejárták a világot drogokkal, illatos olajokkal, különféle gyógyszerekkel kereskedve. 1786 után — mivel gyakorta hamis gyógyszert vagy mérgező szereket árultak — a kormányrendeletek véget vetettek üzleteléseiknek).

39 Az 1890-es években Korintsánszky Dénes kölesdi gyógyszerész gyógynövénytermesztéssel kísérletezett. Abból az elgondolásból indult ki, hogy miután Tolna megyében a filoxéria sok szőlőt kipusztított (a szőlő pedig egyhamar nem volt pótolható), — addig is amíg a pótlások megtörténnek, a hegyoldalak ne maradjanak parlagon, és a lakosság a gyógynövénytermesztéssel némi keresethez juthasson.

40 E célból egy Trenka nevű bácsi gyógyszerésszel létesített összeköttetést és a nála szerzett tapasztalatokkal kívánta Magyarországon a gyógynövénytermesztést megalapozni. A Tolna megyei Gazdasági Egyesülethez fordult erkölcsi támogatásért, de ez a kísérlete eredménytelenül végződött. Ez a meg nem értés — állítása szerint — érthető is volt, mert abban az időben nálunk a gyógynövényeket még szoros értelemben vett gazoknak tekintették. Koritsánszky azonban elhatározta, hogy legalább egy holdnyi területen gyógynövényeket fog termeszteni. Ezen a területen 20 évig folytatta a termesztést. Eleinte 32 félét, később csak a könnyebben értékesíthetőket termesztette. Arról, hogy ezek között a levendula is szerepelt-e, sajnos nincs adatunk.

41 A mindinkább szükségessé váló szervezett termelésből BORSODI Miksa lényegbevágóan írja először 1890-ben megjelent könyvének 1909-es második kiadásában: „Évek óta gyógynövények termelési kísérleteivel foglalkozom; kísérleteim azon meggyőződésre vezettek, hogy hazánkban a legtöbb gyógynövény sikerrel és nagy haszonnal kultiválható; annál inkább, mivel ez a termelési ág nálunk még egészen parlagon hever. Százezrekkel, sőt talán milliókkal adózunk évenként a külföldnek gyógynövények és ezekből készült gyógyszerek behozatalával. Ezen százezreket mi magunk dughatnánk zsebre, ha egy kis élelmességet mutathatnánk."

42 A szerző több növénnyel együtt a levendula termesztését is szorgalmazza gyakorlati tanácsokkal bőven ellátott könyvében. Ettől az időtől kezdve egymás után bekapcsolódtak a hazai gyógynövénytermesztésbe és a gyűjtés munkáiba. Különösen értékes tevékenységet fejtett ki dr. Páter Béla kolozsvári egyetemi tanár, a kolozsvári gyógynövénytelep vezetője, aki többszáz termesztési kísérletet végzett. A levendula termesztésével viszont nem sokat foglalkozott, ugyanis „A gyógynövények termesztése" c. könyvében így ír: „Kolozsvári gyógynövénytelepünkön megkíséreltem a levendula termesztését, de az nem sikerült, mert a kiültetett töveim az első télen túlnyomó részben elfagytak."

43 Kora beli újságcikkek is ösztönözték a gazdákat a termesztésre. A Köztelek 1912. évi 98. számában megjelent írás a gyógynövénytermesztésből adódó szép jövedelemre hívja föl a figyelmet, kihangsúlyozva, hogy ezek kultiválása öt-tízszer39 M AGYAR Y—KOSSÁ Gy. 1925. 156. 40 V. Ö. a 47. sz. jegyzettel 41 AUGUSTIN B. 1948. 446. 42 BORSODI M. 1909. 4. 43 PÁTER B. 1910. 52.