Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

Balassa Iván: A tokaj hegyalj ai aszúbor és eszencia 1790—1810 között

NAGYVÁTI J. 1791 A szorgalmatos mezei gazda I—

II. Pest. NAGYVATHY J. 1792 Közönséges instructio a mélt. tolnai gróf Festetich György k. kamarás uradalmaiban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül. (Kézirat, Helikon Könyvtár Keszthely). (PETHE F) 1797 Az aszszú—szőlő—bor—tsinálásának leg-jobb módja. Visgálódó Magyar Gazda Nr. 35. 273—8. PETHE F. 1808 Pallérozott mezei gazdaság II. darab. Pozsony. SCHAMS, F. 1832 Ungarns Weinbau in seinem Umfange. . . Pest. SCHRÄM F. 1963 Peretsényi Nagy László az Arad megyei szőlőművelésről. ASz. 5. SZINNYEI J. 1891—1914 Magyar írók élete és munkái. 1—14 kötet. Bp. SZIRMAY A. 1810 A tokaji vagyis hegyaljai szőlőknek ültetéséről, a boroknak csinálásáról és megtartásáról. Pest. Rövidítések ASz = Agrártörténeti Szemle MK = Magyar Kurir MMMK = Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei NSz = Nagy Szótár kéziratos anyaga a MTA Nyelvtudományi Intézetében OL. Károlyi Lt = Országos Levéltár Károlyi Család Levéltára SKL = Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Levéltár VU = Vasárnapi Újság AUSBRUCHWEIN UND ESSENZ IN TOKAJ-HEGYALJA ZWISCHEN DEN JAHREN 1790—1810 In Tokaj-Hegyalja machte man schon seit Ende des XVI. Jahrhunderts Versuche, Ausbruchwein herzustellen, er verbreitete sich aber erst im XVIII. Jahrhundert allgemein und seit dieser Zeit können wir auch die Essenz belegen. Infolge von verschiedenen wirtschaftlichen, politischen und gesellschaftlichen Gründen wurde das Verkaufen der ungarischen Weine schwieriger und die Behörden, sowie die Weinbauer waren bestrebt, dies mit Verbesserung der Qualität und Vereinheitlichung der Weine auszugleichen. Deswegen haben zwischen 1790—1810 die hervor-