Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1984-1985 (Budapest, 1985)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcsfajok és fajták a XVI—XVIII. században Magyarországon (Forrás- és adatközlés)

ban, sokfelé termesztették. A pónyik alma Erdélyben és Északkelet Magyarorszá­gon lehetett e korok jelentős fajtája. A körték közül az elő-érő, illetve árpával, búzával érő korai fajták és változatai gyakoriak. A muskotály körték korai és téli fajtái a XVI. és XVII. században egyaránt keresett fajták voltak. A makaria körte és a Zelenka mindkét században a nyugati, északnyugati országrészekben, különböző változataikkal uralkodó faj­ták lehettek. A fajták nagy részénél hozzávetőlegesen meghatározható az érési idő is. A táblázat adatai nem teljesek, mert jónéhány fajtánál nem lehetett megállapíta­ni érési idejüket, de jól tükrözi a korai és késői fajták, illetve változatok arányát. A szilvánál a különböző fajok közül a házi szilva, azon belül is a besztercei szilva az uralkodó. Az országban mindenhol termesztették mindkét században. Ezenkí­vül a duránci és a fehér szilvák is jelentős fajták lehettek. A cseresznyénél a legkülönbözőbb színű fajták találhatók, a leggyakoribb a fekete cseresznye. Ezt a fajtát, illetve változatait termesztették a legszívesebben. Elsősorban a nagyszemű ropogós fajtákat kedvelték. A meggyfajtáknál a halyag és spanyol meggy típusok at termesztették. A halyag­meggyek a kevésbé értékes, míg a spanyol meggyek a nagyobb szemű, keményebb húsú, jobb minőségű fajták lehettek. Az őszibaracknál a duránci barackokat ismerték és termesztették széles körben. IRODALOM BEYTHE A. 1595 Fives kőnűv, Fiveknek és faknac. . . Nymetuivarat BOGDÁN J.—GEDAY G. 1971 200 éves gyümölcsfa-fajtajegyzék. Agrártörténeti Szemle. 3.—4. sz. Buda­pest. CZUCZOR G.—FOGARASI J. 1862—1874 A magyar nyelv szótára. Pest, később Budapest. Emlékkönyv Melich János hetvenedik születése napjára. 1942. Budapest. P. ERMÉNYI M. 1983 Gyümölcstermesztés a nagy uradalmakban a XVIII. században. In: Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1981—1983. Budapest. FINALY H. 1892 A besztercei szószedet. Latin—magyar nyelvemlék a XV. századból. (Ak­NyÉrt. XVI. 1) Budapest. GOMBOCZ E. 1936 A magyar botanika története. Budapest. 107 Ezúton mondok köszönetet Balassa Ivánnak, aki útmutatásaival, tanácsaival támogatta mun­kámat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom