Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

P. Hartyányi Borbála: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból

Mindezek hiányában jelenlegi vizsgálatunk a búzaszemek morfológiai bélyegeinek, a búzaszemek méreteinek felvételére szorítkozott. (11. kép.) 11. A gabonafélék szemtermésének morfológiai bélyegei: a/1 a csíra gyököcskös része a/2 háti oldal a/3 csúcsi rész a/4 hasi oldal, a szem hossza bjl hasi barázda, a szem szélessége b/2 a szem vastagsága c/1 a rügyecske tája c/2 csíratest háznál V. századi rétegből feltárt árpa között 1/6-od arányban volt köles. A fentieken kívül ebben a korszakban szórványként még más helyeken is előkerült. Ezt követő időszakban azonban a növényi leletek alapján úgy tűnik, valamelyest csökkent a szerepe és csak a középkor későbbi időszakában jelenik meg gyakrabban. Előfordulása azonban egyik időszakban sem előzte meg a búzát. A tiszaörvényi XI.—XIII. századi falufeltárásnál nagyobb mennyiségű tokiásza maradt meg. A X.-XIII. századi Kardoskút-i falu feltárásnál kemence alatt néhány szemtermés volt. A Győr-Gabona téri XII.-XIII. századi lakóházban rozs között fordult elő, míg a Budapest, I. Uri u. 40-ben XIII.—XIV. századi kútban gyümölcsmagvak között volt néhány köles szem. A növény szemtermése azonban a XV.—XVI.-ik századból származó Nagyvázsony-Csepely-i lakótelep 2 házának feltárásánál, a XVI. századból származó Székesfehérvér, Palotai út 5. sz.-nál feltárt lakóház romjai közül, a XVII. századból származó Dunaföldvár-Öregtorony feltárásánál, az Esztergom-vár XVI.-XVIII. rétegéből nagyobb mennyiségben került elő részben tisztán, más növényektől elkülönítve, míg a Dunaföldvár-i leletnél 15%-át képezte a két liter gabonának, amelynek többsége rozs volt. Ezek az utóbb ismertetett ásatási eredmények elvetik azt a feltételezést, hogy a szemtermés kis mérete miatt kerülte el a növény az ásató régészek figyelmét.