Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

P. Hartyányi Borbála: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból

KORA ÁRPÁD-KORBÓL SZÁRMAZÓ BÚZA A HONT-I ISPÁNSÁGI VÁRBÓL P. HARTYÁNYI BORBÁLA Az Árpádkor korai időszakából az utóbbi évekig több ásatásnál került felszínre növényi maradvány. Ezek többsége azonban sírok mellékleteként maradt meg, így mennyiségük - közöttük a gabonaféléké is — rendkívül kevés volt.

1 1972-ben Nováki Gyula a Börzsöny-hegység őskori és középkori várait kutatva, Hont község északi részén, az egykori ispánsági vár belső területén ásott kutatóárokból tárt fel elszenesedett gabonát. A régészeti ásatás és a történeti adatok alapján a várat a X-ik század második felében, annak inkább az utolsó évtizedeiben építették és az ott talált gabona ugyancsak ebből az időszakból származik.

2 A növényi maradvány az ispánsági vár délnyugati sarkán, közel a sáncátvágáshoz, mintegy 8 cm vastagságban helyezkedett el az érintetlen, vörösre égett talajon. (1. kép) 1. P. HartyányiB.-NovákiGy- Patay Á. 1967-1968. 5-82. P. HartyányiB.-Nováki Gy. 1973-1974. 13-75. Az Árpádkor korai időszakából alig számottevő a régészeti leletek között a közönséges búza és a termesztett rozs. Mivel azonban a két növényfaj maradványa a Kárpát-medence különböző területein került felszínre, jelenlétük, kis számuk ellenére is mindkét gabona térhódítását igazolja. A Biharkeresztes-Ártánd-Nagyfarkasdomb-i XI. századi, az Esztergom-Kovácsi temetőfeltárásnál, amely valószínűleg ugyancsak a XI. századból származik, a Halimba-i X.-XI. századi temetőfeltárásnál és a Kardoskút-i X—XIII. századi falufeltárásnál a Triticum aestivum néhány szemtermése megmaradt. Ennél azonban jóval több növényi maradványáról van tudomásunk a Fonyód-Bélatelep-i X—XIII. századi falufeltárásból, de ennek feldolgozása még nem fejeződött be. (A magvak a Balatoni Múzeumban vannak.) Nagyobb mennyiségű Triticum aestivum és Secale cereale került felszínre a Cegléd-Madarászhalom-i árpádkori temetőből, azonban a magvak korának meghatározását zavarja, hogy a sír bolygatott volt, korát XI.—XIII. század közöttinek lehet tekinteni. A fentiek miatt a jelenleg vizsgált növényi maradványok így csupán a Sopron - Városháza u.-i ásatásnál felszínre került fajokkal hasonlíthatók össze, ahol a IX.-XI. századi rétegből malomkövekkel együtt mindkét gabonaféléből nagyobb mennyiség került elő. 1 Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs. 1979. 29-38.