Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Szabó Lóránd: Számvetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos tevékenységéről 1975-től
ható lezárási határideje 1982, illetve 1983), Időközben foglalkozna a dél-dunántúli uradalmak alkalmazottainak a XVIII. és XIX. századi viszonyaival is, s a témát 1985 végére fejezné be. A két háború közötti esákvári uradalom termelés- és társadalom-történeti kérdéseiről monografikus jellegű feldolgozás készül (Für Lajos, 1984). A magyarországi mezővárosok XVIII. és XIX. századi gazdasági-társadalmi és jogviszonyainak a feltárására egy nagyobb (külső), a mezővárosok egész történetét feldolgozni tervező vállalkozás részeként kerülne sor (1985, Für Lajos). Mindenképpen meg kell említenünk azt a sajátos természetű vállalkozást, amelynek során a múzeum munkatársai a magyar agrártörténet legnagyobb egyéniségeiről (összesen mintegy 100 fő) biográfiákat írnak. A kutatással kapcsolatos munkálatok megkezdődtek, több mint tíz biográfia (Szabó Lóránd, Balassa Iván) tollából elkészült, várhatóan 1981 végéig sor kerül a többi biográfia megszövegezésére; s elkészül a kiadvány nyomdakész kézirata (szerkeszti Für Lajos, Pintér János). Természetesnek kell tartanunk, hogy az egyes tudományos témakörök a kutatott témakör jellegétől függően eltérő szinteken zárulnak le. Lezárulhatnak úgy, hogy a felgyújtott anyagból kiállítási rendezőkönyv, vagy éppen disszertáció készül, de úgy is, hogy kisebb-nagyobb méretű tanulmányok jelennek meg, s végül a témakör lezárásával a kutatott anyagból monografikus feldolgozás is készülhet. Mindenképpen hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a tudományos kutatások agrártörténeti jellegéből adódóan, az egyes témakörök során rendszerint több, kisebb—nagyobb terjedelmű dolgozat lát napvilágot, ezért a publikációk száma mindig jóval nagyobb, mint a kutatási témakörök száma. Egyedül az elmúlt, 1980 évben a múzeum dolgozói 17 tanulmányt, cikket adtak közre, a leadott kéziratok száma pedig 25 volt, összesen tehát 42 tudományos vagy tudományosnépszerű munka készült egy év alatt. Közöttük található azonban két tekintélyes monográfia kézirata (Balassa Iván: Aratómunkások Magyarországon. 15—20. század; Matolcsi János: Állattartás a magyar őstörténet korában). Készültek, illetve megjelentek azonban olyan, nagyobb terjedelmű résztanulmányok is, amelyek egy-egy témakör fontosabb területéről nyújtanak alapos áttekintést (pl: Martha Zsuzsanna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban a két világháború között; Pintér János: Alsónémedi története a felszabadulás után; Csorna Zsigmond: Alsónémedi helye az alföldi borvidék homoki szőlő- és borkultúrájában). A tudományos munka eredményeinek jelentős hányada a múzeum saját kiadványaiban jelentkezik, ílymódon is ösztönözve és segítve a feladatkörünk egyik fontos területén folyó munkálatokat. Az 1960-as évek óta rendszeresen megjelenik a múzeum évkönyvszerű periodikája, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei címmel. A Közleményekben kutatásaik legfrissebb eredményeiről adnak számot a munkatársak. A szóbanforgó terv ciklusban a Közleményeknek két vaskos kötete látott napvilágot, az egyik az 1975—1977. évek, a másik az 1978—1980. évek termését gyűjtötte kötetbe, mindkettő szerkesztője Takács Imre volt. A tervciklus elején fejeződött be a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok c. sorozatunkban a termelőszövetkezeti mozgalom hazai történetét feltáró kiadványok megjelentetése. A MÉM hathatós anyagi támogatásával folytatott tsz-történeti kutatások nyomán három kötetben adhatott számot a múzeum a magyar mezőgazdaság fejlődésének arról a
