Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

lott maradványai. Itt említem meg Sőregi J. véleményét ezzel kapcsolatban, aki szerint ezek inkább szemétként hullottak bele, tehát nem tartoznak a gödör szerkezetéhez.

120 - 232. sz. lelőhely: 3 m átmérőjű kerek gödör, felszín alatti mélysége 245 cm. Fenekén különböző leletek, köztük bronz is. Nagyméretű, vastagfalú edénytöredékek között Roles" és „búza" volt. Felette azonban a gödör kitöltésében egy ember és egy ló csontváza is előkerült, ami teljes bizonytalanságot okoz a gödör rendeltetésével kapcsolatban. A lengyeli gödrök rendeltetését a részletadatok hiányában nehéz meghatározni, de érdemes Wosinsky megállapítását idézni, miszerint Lengyelen vermekbe rejtett nagyobb edényekben tárolták a gabonát.

121 A későbronzkori Gáva-kultúra egyik lelőhelyén, Poroszló-Aponháton Patay P. tárt fel két, gabonát is tartalmazó gödröt. A VII/A gödör méhkas alakú, kerek, alja lapos. Felső átmérője 175—190, alsó átmérője 205—230, mélysége a mai felszín alatt 273 cm. Kitöltésében sok cserép, csont, faszén és nagymennyiségű mag volt (H): főleg árpa, a további 1/5—1/6 része tönké, alakor, lencse és sok gyom. Erősen kevert összetétele kizárja, hogy eredeti helyén előkerült terménykészlet lenne. A X/G. gödör ugyancsak méhkas alakú, alja lapos. Felső átmérője 200, mélysége a mai felszín alatt 220 cm. Kitöltésének felső részében egy bronztű, lejjebb egy bronz hüvely, továbbá cserepek és egy orsógomb került elő. Magvak már a felső részben kezdődtek, de az alsó 1 méterben már nem volt. A 20 cl. mennyiségű mag kizárólag kölesből állt.

122 A lelőkörülmények itt is egyételműen behullott leletről tanúskodnak, de a tiszta állomány egy közelben tárolt készletre vall. A tárolás módját azonban nem ismerjük. A későbronzkorból még Bakonyszentkirály— —Zöröghegyet említem, ahol az urnamezős sírok kultúrájának erődített telepén, szerző ásatásán, egy cölöplyukban (átmérő 78, mélysége 40 cm), a gödröt kitöltő föld felső részében volt néhány gabonaszem (H): 4 szem tönké és 1 szem alakor, nyilván a telep lepusztult járószintjéről.

123 A római kort Dunaújváros—Intercisa táborával kezdem, ahol Barkóczi L. összesen 14, különböző méretű ,,verem"-ről tudósít a II—IV. századból, amelyek három különböző csoportban helyezkedtek el. Méhkas alakúak, belsejük gyengén kiégett, valamennyit „gabonatartónak" valószínűsíti. Többségükben sok „búzaszem" is előkerült. Közelebbi lelőkörülményeket és botanikai meghatározásokat ugyan nem ismerünk, de az egyik csoporttal kapcsolatos megállapítása, miszerint a búza a betöltéssel együtt került a vermekbe, a vermek szeméttel való feltöltésére vall.

124 Részletes ismertetést közöl Müller R. Keszthely—Fenékpuszta későrómai táborának É-i kapujánál, az egyik tornyon belül feltárt két gödörről, az V. század első feléből. A régészeti leletanyag egyidőben történt betöltésről tanúskodik, de a gödrök alakja és betöltési rétegeik különböznek egymástól. 120. Sőregi J. 1932. 40-41. 121. Wosinsky M. 1890. 55. 122. P. Hartyányi, B. - Nováki, Gy. 1975. 29.; A gödrökre vonatkozó részletadatokat Patay P. szíves közlése alapján ismertetem. 123. P. Hartyányi, B. - Nováki, Gy. 1975. 24.;Nováki, Gy. 1979. 93. 124. BarkócziL. 1954. 16-17., 20, 27, 32.