Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

let kizárólag lencséből állt (2 db ép mag és 22 db töredék). — 14. gödör. Alaprajzilag ke­rek, lefelé szélesedik, egyenes alja lejt. Felső átmérője 70—80, alsó átmérője 170, eredeti mélysége kb 145 (a mai felszín alatt 205) cm. Nyílását az 1. réteghez tartozó egyik tűz­hely zárta le, amely a gödör felhagyása után mintegy letapasztását jelentette. A gödör ki­töltése középen puha, tisztán hamuból, vagy többnyire erősen hamus földből állt, benne magvak, cserepek, tapasztástöredékek és egy kis bronz félgömb. Közben, az aljától szá­mítva 45—50 cm-re egy 10—15 cm vastag sárga réteg is volt. Alsó részében egy őrlőkő és pár darab állatcsont. A gödör É-i falát puha, hamus betöltés alól szabadítottuk ki, ezen jól látszottak az egykori szerszám nyomai, amellyel a gödröt kivájták: sűrű, függőleges irányú bemélyedések, amik kerek keresztmetszetű, hegyes szerszámtól származtak, vastagsága 2—3 cm lehetett. Feltehetően kissé meggörbülő szarvhegy volt. A növényi lelet összesen 47 db magból állt: árpa 6 db, alakor 5 db, tönké 5 db és lencse 2 db, a többi erősen töre­dékes volt. - 15-16. gödör. A feltárt területbe csak a fele esett bele. Egy gödörnek vehe­tő, de két periódust jelent, ezért került sor külön számozásra. Az első periódus a 16. gö­dör, alja kerek, oldala függőleges. Felső része a következő periódus, a 15. gödör kialakí­tásával eltűnt. Alsó átmérője 140, a mai felszín alatti mélysége 115 cm. A gödör alját kb. 30 cm vastagságban feltöltötték, ezzel kemény, ledöngölt szintet képeztek ki, az e feletti részt jelöltük 15. számmal. A 15. gödörnek így kiképzett alja erősen homorúi, nyilván az alatta levő korábbi periódus ülepedése miatt. Szélét a K-i oldalon nehezen lehetett meg­állapítani, de a Ny-i nagy metszetfalban az oldala közel függőleges volt. Felső átmérője 126 cm. Laza kitöltésének felső részében magvak és apró bronztöredékek voltak. Arjának ÉK-i részében egy csomóban további magvak kerültek elő. A növényi leletek: a gödör al­ján 52 db alakor, 1 db tönké és 1 db lencse került elő. A felső részben összesen 88 db mag volt, az előzőhöz hasonlóan ez is majdnem kizárólag alakorból állt, szórványként még tönké, árpa és lencse is volt köztük. A két leletcsoport tehát teljesen azonos származású. — 18. gödör. Felül sárga réteg zárta le a nyílását. Alaprajzilag kerek, lefelé erősen kiszé­lesedik, alja egyenes. Felső átmérője 45, alsó átmérője 100, az 5. réteg felső, sárga rétegé­hez viszonyított eredeti mélysége 110 cm. Kitöltése erősen hamus, sok apró faszéndarab­kával, továbbá kevés cserép és csont is volt benne, egy kis gyöngy és pár szem mag: vala­mennyi árpa (2 db ép és 2 db töredék). A bölcskei telep nagy része leszakadt már a Duna árterébe. A függőleges szakadék metszetében is látszottak gödrök, valamennyi a Vatya—kultúra helyi legkésőbbi periódu­sához tartoztak. Ezeket a B szelvénnyel tártuk fel. B/l. gödör. Metszetrajz nem készült. Alaprajzilag ovális, felső átmérője kb 70, alsó átmérője 72-84, a mai felszín alatt mért mélysége 125 cm. A perem alatt 10 cm-ig körbe ki volt tapasztva, ez alatt azonban már nem. A gödör alját 14 cm vastag sárga föld jelentette. Nyi-i oldalán, a perem alatt, ahol az oldaltapasztás megszűnik, fekete földdel keverve 3-4 cm vastag csíkban sok mag volt: kb 18 cl mennyiség, amelyet a magvakat tartalmazó réteg tíz különböző helyéről gyűjtöttük össze. Valamennyi leletcsoport teljesen egységes képet mutatott, majdnem kizárólag alakorból álltak, szórványként még a következőket lehetett megállapítani: tön­ké, árpa, lencse és rozsnok (Bromus sp.). Részben töredékesek voltak. - B/3. gödör. Kb. egyharmad részét lehetett feltárni, a többi leszakadt a szakadékba. Alakja kerek, felső átmérője kb 120, alsó átmérője kb 160, a mai felszíntől mért mélysége 180 cm. Alján fehér (mész, fahamu?) bevonatú tapasztás volt, magában a tapasztásban kevés gabonasze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom