Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a „gabonásvermek" kérdéséhez

feldolgozásából ismerjük. Az első lelőhelyen közönséges búza, rozs, köles és lóbab, a másikon közönséges búza, árpa, sárga gomborka és még négy gyomféle jelenlétét állapította meg.

97 Mivel azonban ezek arányát nem közli, nehéz hozzászólni a gabona jelentőségéhez, mert kérdéses, mennyiben jelentenek ezek a látszólag kevert anyagok valóban keveredést, tehát hulladékot, vagy csak a szokásos szántóföldi szennyeződést, azaz gabonakészletet. A IV-VI. századból ismertet E. Hajnalová „gabonásvermet" Dévény (Devin) várának ásatásából. A benne talált gabona többsége árpa, ehhez viszonyítva fele annyi köles, továbbá kevés rozs és néhány gyom, továbbá mogyoró és fűzfa szenült maradványai voltak benne. Utóbbiak alapján feltételezi, hogy a „gabonásverem" vesszőfonattal volt bélelve, vagy legalábbis vesszőkosárban volt a gabona,

98 pedig a kettő között lényeges különbség van. A gödörről és a gabona közelebbi lelőkörülményeiről nem említ adatokat, az árpát és a kölest viszont aligha tárolták összekeveredve. A németországi Tornow várát /. Herrmann rendkívül alapos publikációiból ismerjük. Az első (A) periódus a VII-VIII. századból származik. Ebből és a későbbi (B) periódusból sok gabona került elő, de valamennyi földfeletti tárolásról tanúskodik. Egyedül az A periódus rétegéből a vár közepén tártak fel egy kisméretű sekély gödröt, melyben 10—15 cm vastag szenült gabona volt (26 kg rozs), felette homokréteg. Herrmann „gabonasiló" gyanánt említi, a homokot légelzáró rétegnek tekinti, a gödör sekély méretét pedig az itteni magas talajvízzel indokolja. Egyébként rövid időre szolgáló tárolást lát benne.

99 A gödör háromszög alakja, csekély méretei (oldalának hossza 100, mélysége 30—40 cm!) és a vékony gabonaréteg azonban semmiképpen sem engedi a klasszikus értelemben vett gabonásverem feltételezését. A késő népvándorláskorból számunkra legszámottevőbb lelőhely Klucov vára, Prágától K-re (VIII. sz. közepe - IX. század). Az itteni ásatásokat /. Kudrnác végezte és közölte,

100 aki többek között 64 „gabonásvermet" is feltárt és ezekkel részletesen foglalkozik. A vermek rendeltetését alakjuk, méretük és egyéb nyomok, főleg pedig a bennük talált szenült gabonamaradványok alapján egyértelműen gabonatárolásban jelöli meg. Nemcsak a szűk nyakúakat, de a lefelé összekeskenyedő alakúakat is ide sorolja, mégpedig a klasszikus értelemben vett formában. Meghatározását elsősorban sok néprajzi analógiával, továbbá egyéb irodalmi adatokkal támasztja alá.

101 A vermeket kitöltő földben sok hamu, faszén, vas és állatcsont töredék, malomkő, ún. pörkölőtál és edénytöredékek is kerültek elő. Az 1/49. számú gödör alján a feneke felett 15—20 cm magasan tölgyfa szenült maradványait agyaggal tapasztott padlónak véÜ, más, hasonló famaradványt pedig létrának határoz meg. Az ugyancsak bennük előforduló nagy kövek (köztük malomkövek is) véleménye szerint a nyílás lefedésére szolgáltak. Mindezek alapján a „gabonásvermek" űrtartalma figyelembe vétele mellett messzemenő következtetéseket von 97. Moldenhawer, K. 1957-1958. 98. Hajnalová, E. 1975. 239-240. 99. Herrmann, J. 1966. 23-24., 3.melléklet b.A.3. rajz. 100. Kudrnác, J. 1958. a, b.; 1970.; 1973. Itt mondok köszönetet Kovács Sebestyén Lászlónénák a lelkiismeretes fordításokért és ezek értékeléséhez nyújtott tanácsaiért. 101. Az általa idézett irodalomból csak W, Buttler (1934) közleményét említem. Az ott található magyarországi és romániai, széles felsó' nyílású vermek nem gabonás-, hanem burgonya- és zöldségesvermek!