Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Taraba Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai

dását eredményezi, biztosítva ezzel ezen kiadványoknak is, széles körű hozzáférhetőségét. A kiadvány csere lényege tehát elsősorban propagatív jelentősége a tudományos, kulturális eredmények kölcsönös megbecsülésének szintjén. Gyakorlati vonatkozásban a partnerek között egyik részről sem nélkülözhető bizonyos hitel biztosítása, mivel a kölcsönös szol­gáltatások nem következhetnek be mindig azonos időben. A kiadvány küldésének idő­pontja az egyes országokon belül azok megjelenésének függvénye. Szükségszerű tehát a kölcsönös bizalmon alapuló türelem, illetve hitel, amely minden kulturált kereskedelmi kapcsolatnak alapvető magatartásformája. E hitelezés alapja az a hitelképesség, amely ez esetben a tudományos intézmények egy-egy szakterületen végzett munkáján, s ennek eredményeként létrejött tudományos kiadványaikon nyugszik. Ez kulturális fedezete az intézmények közötti kölcsönös megbízhatóságnak, illetve a cserekapcsolat folyamán biz­tosítható hitelnek. Kiadványcsere révén forgalomba hozott kulturális javak kereskedelmi út nélkül röviddel a tudományos eredmények nyomdai megjelentetése után — a leggyor­sabb módon, közvetlenül küldött postai csomag formájában — kerülnek az érdeklődő társ­intézményekhez, hogy ott mihamarabb beépülhessenek, mint ismeretek, tapasztalatok és eredmények a további munkába. A nemzetek közötti kulturális együttműködés, az elmúlt század óta — a különböző irányú, de azonos célú igényeknek megfelelően — világméretű, szervezett hálózattá ala­kult. A kiadvány csere tevékenységének fejlesztését és gondozásának ügyét az UNESCO tette magáévá. Párizsban működő központja: az UNESCO Division of General Informa­tion Programme, szerte a világon az egyes tagországokon belüli nemzeti csereközpontok szervezésével: UNESCO National Commission in Member States, segíti és fejleszti a kiad­ványcsere kapcsolatok kiterjesztését és fenntartását. Az UNESCO által anyagilag is támo­gatott, 1927-ben alapított International Federation of Library Associations and Institution (IFLA) külön bizottsága: Committee on the Exchange of Publications irá­nyítja az egész világ nemzetközi kiadványcseréjének elméleti és gyakorlati tevékenységét. Számos helyen rendezett az IFLA nemzetközi konferenciát a cserekapcsolatok fej­lesztésére, melyek közül különösen jelentős az 1960-ban Budapesten rendezett konferen­cia: eredményeként létrejött a különböző társadalmi rendszerű európai országok között is a kiadvány csere. Az 1972-ben tarott bécsi értekezlet a fejlődő országokkal való csere­kapcsolatok kialakítására fordított nagy Figyelmet, amelynek célja — a küldött kiadvá­nyokkal — azok fejlesztése és erősítése. Az Országos Széchényi Könyvtárban, mint nemzeti könyvtárban, működik hazánk­ban a nemzetközi kiadványcsere központja. Mint UNESCO tagországban működő Nem­zeti Bizottság, a nemzetközi szervezet szempontjait, elveit hivatott messzemenően kép­viselni, mind a hazai vonatkozó törvények, jogszabályok kialakításánál, mind pedig nem­zetközi cserénk folyamatos elvi irányításánál. A nemzetközi cseréről szóló hazai rendel­kezések kimondják, hogy csak saját kiadvánnyal rendelkező országos hatáskörű szervek, országos jellegű tudományos könyvtárak, tudományági szakkönyvtárak folytathatnak nemzetközi kiadványcserét és kizárólag szakterületüket, illetve feladatkörüket érintő műveket kérhetnek cserébe külföldi partnereiktől. 3 3. A művelődésügyi miniszter 101/1960. (M. K. 1.) MM. számú utasítása a nemzetközi kiad­ványcseréről. Részletek: 2. § A nemzetközi kiadványcserének tárgya lehet - valamennyi sajtótermék, valamint azok reprodu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom