Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Kotlár Károly: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése

Leningrád, Prága, stb.) a fegyver ritkaságok között találhatók. Az adott kor tömegesen használt fegyverválasztékát nem befolyásolták, annál inkább ösztönző hatással voltak a XIX. század gyakorlatias hátultöltési megoldásaira. Az első, gyakorlatban is használható hátultöltő fegyvertípus N. Dreyse porosz fegy­vergyáros által évtizedes kísérletezés után 1838-ban feltalált gyutüs dupla puska. A vadá­szok körében hamarosan elterjedt kitűnő hordképessége, nagy tűzgyorsasága következ­tében. Dreyse maga is konstruált vadászpuskákat, de tagadhatatlan, hogy Teschner frankfurti puskaműves nagyban hozzájárul a vadászati alkalmazás elterjedéséhez. 6. Dreyse gyuszeges vadászpuska A 6. képen bemutatott fegyver a század 60-as éveiben készült, Peterlongo innsbrucki műhelyében. Egyenes huzagolású duplapuska, golyó- és sörétlövésre alkalmas 15,5 mm-es űrméretű, 71 cm hosszú csővel. A szépen cizellált hátsó tokban előre-hátra mozog a du­gattyúszerű zár, melynek belsejében helyezkedik el a rugós ütőszerkezet, s a csatlakozó, a képen is jól látható hosszú gyutű. Mindenek előtt ezt kell a zár hátrahúzásával feszített helyzetbe hozni. A cső alsó kulcs segítségével előre mozog, s a töltéshez lebillen; ez már vadászos megoldás, az eredeti 184l-es típus és a katonai változatok merev csövűek voltak. A töltény papírhüvelyes, fenékrészét a gyutü elsütéskor átszakítja, keresztülhatolva a lő­portölteten, megüti az elől, a lökőtükörben elhelyezett csappantyút. A tűzgyorsaság nagymértékben megnőtt. Csövenként és percenként négy lövés vált lehetővé. A katonai leírások 8 lövés/percről szólnak. (A hátultöltő gyutüs puskát a porosz, később átalakí­tással a francia hadseregben és más országokban is rendszeresítették. Az osztrák biroda­lomban nem. Meg is volt az eredménye, 1866-ban nagymértékben okozta a porosz-osztrák háború elvesztését a Habsburgok részéről, Königgratznél.) A gyutüs puska már öntött acélcsővel is készült. A belülgyújtott puskapor tökéletesebben égett, nagyobb erőt fejtett

Next

/
Oldalképek
Tartalom