Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél-és vízimalmai

temetünk, hogy az átlagnál jobb terméseredményt is tudhattak elérni. Egyes években - nyilván a kereslet alakulásától függően — nagyobb mennyiségű hízómarhát tartottak. Ezek értékesítése a rossz útviszonyok mellett sem lehetett gond. Egy malomra - a jelzett első évek kivételével -átlagosan 3^4 ló jutott. Részben ezek a lovak forgatták a malmokat, föltételezhető azonban, hogy dolgoztak az őrlető gazdák gyengébben abrakolt lovai is. A sertések száma a malmos családoknál a jelzett évek átlagában két darab. Ha két évig is hizlalták a sertés, évente a malmos család egyet levághatott. A község átlagában ez már jóval kevesebb: átlagosan 0,78 darab sertés jut egy családra. Ha itt is két éves hizlalási időt veszünk, akkor csak 0,39 darab sertés jutott évente, azaz: csak minden harmadik évben vághatott egy-egy sertést egy család. A különbségek igen nagyok. Az adatok alapján megállapítható, hogy a malmosok az átlagosnál mintegy háromszorta nagyobb jövedelmet tudtak biztosítani maguknak és családjuknak. Érdemes elemezni a szántóterület megoszlását is. A szántóterület megoszlása' (1100 D-öles holdakban) év a község összes szántóterülete egy családra jutó szántó egy malmos családra jutó szántó az átlag %-ában 1746 1743 5,2 15,3 294 1752 2088 4,8 16,0 333 1754 2772 5,0 18,5 370 1772 8874 9,7 11,8 121 1775 8979 8,4 12,8 152 1777 8898 7,8 12,5 161 1778 8807 7,8 11,1 142 1779 8634 7,5 11,3 150 1781 8823 7,6 10,9 143 1785 20050 15,9 29,8 187 1788 20099 11,1 19,5 175 1790 20478 16,2 25,9 159 1816 20438 11,0 14,4 130 1818 20361 10,8 20,5 189 átlag 193% Az 1746—54-es évek átlagában a malmos gazdák több mint háromszor annyi szántóval rendelkeztek, mint a falubeliek. Az 1700-as évek második felében ez az arány felére csökkent, de még így is mintegy másfélszer több szántóval rendelkeztek a malmos gazdák. Az 1800-as évek elején ismét nagyobb arányú eltolódást tapasztaltunk. A malmos gazdák kezén lévő viszonylag nagyobb földterület azonban nincs arányban a tartott állatok számával, amit valószínű, hogy a közös legelők haszonvételéből való nagyobb részesedésük magyaráz. 42. Lásd: mint 36-37. Megjegyzés: A szántóterület 1100 D-öles holdakban. BmL. Békéscsaba. Feudális összeírások. 1845. ö. 91.