Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon II.

végén alakultak ki, azóta legfeljebb egyes gépeiket cserélték ki újabb típusra.

14 A malomépületek jóval régebbiek; pl. a veszprémi 13 malomépület közül 7-ről bizonyítható, hogy a régebbi időkben is fennálltak.

15 A ma még élő öreg molnárok már nem céhben tanulták a mesterséget, de őket hallgatván archaikus kép bontakozik ki előttünk a szinte teljesen önellátásra berendezkedett dunántúli aprófalvas települések soráról, ahol az egyetlen gabonafeldolgozó üzem a vízimalom, amelynek egyik kereke fűrészt is hajt; világszerte híres malomiparunkról, óriási, exportra dolgozó műmalmainkról pedig nemigen tudtak.

16 Vízimalom típusok A vízimalmokat szokás megkülönböztetni aszerint, hogy vízikerekük mely részét éri a hajtóerő, a víz. Az egyszerű építhetőség miatt legelterjedtebbek az alulcsapó vízikerekek. Ezeket lassú, bővizű patakokra építették. Pl. a Veszprém megyei Egervízen a forrásvidékhez közeleső területen felülcsapó, lejjebb, ahol a patak medre kiszélesedik, alulcsapó kerekekkel építették a malmokat.

17 Az alulcsapó vízikerék taszítás, vagy nyomás által kapja az energiát, amelynek csak 40-50%-át használja ki. Sebesvízű patakoknál elterjedtek a kis átmérőjű derékbancsapott kerekek, különösen ott, ahol nagy esése volt a víznek. Ez a kerék fűrészmalmoknál fordul elő gyakran.

18 Jelentős energiatöbbletet tud hasznosítani a felülcsapott vízikerék, amely a víz mozgási energiáján kívül helyzeti energiáját is hasznosítja. A szükséges vizet malomárok segítségével biztosították. Ennek bejáratánál és a vízikerék előtt is zsilipet helyeztek el, ezzel szabályozták a kerekekre adható víz mennyiségét. Sok háborúságot okozott a molnárok közt, ha egyik a másik elől „elfogta" a vizet; később minden vízimalom zsilipjénél levertek egy magassági jelet (MS), amiről meg lehetett állapítani, hogy nem lépte-e túl a molnár a megengedett határt. (A másik jel, VJ, ami a malmokban ma is látható, azt jelenti, hogy vízjoguk rendben volt.)

19 Vízimalom típusaink sorában meg kell még említeni az egytengelyű, kanalas vagy csutorásmalmot is. Ez a malom a hegyvidékek sebes vizeinek jellegzetes malma Európaszerte. Legjobb leírását Cs. Sebestyén Károly adja. Lényege, hogy a vízikerék közvetlenül, áttétel nélkül hajtja a malomköveket, így azokkal megegyezően, vízszintes síkban forog. A mai Magyarország területén ilyen malom működéséről nem tudunk. Első pillantásra kezdetleges, primitív megoldásnak tűnik, de Pongrácz Pál szerint „. .. a vízenergia felhasználásának egyik módját jelenti, nem kizárólag fejlődéstörténeti forma vagy kezdetleges megoldás."

21 14. Az országban egyedül már csak az örvényesi vízimalom működik folyamatosan a hagyományos köves őrléssel. 15. Saját gyűjtés Veszprém 1967. vö. saját gyűjtés 1967. 16. Saját gyűjtések Veszprém megyében 1967-1977. 17. Saját gyűjtés 1976-77. 18. Pongrácz 1967. 64. 19. Saját gyűjtés 1976-77. 20. Cs. Sebestyén 1908. 50-59. 21. Pongrácz 1967. 58.