Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon II.

MALOMTiPUSOK ÉS A MOLNÁR MESTERSÉG A XIX. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON II* VAJKAI ZSÓFIA A VÍZIMALOM Feltételezések szerint vízimalmokat a rómaiak használtak először. Marcus Vitruvius Pollio római építész egy vízimalom pontos leírását adja, ahol vízikerék, áttétel és őrlő­kő — minden adva van egy máig is érvényes technikai elv szerint. E nagyszerű ókori találmány a középkorban Európa-szerte elterjed, s lényeges módo­sítások nélkül szolgáltatja a lakosság kenyeréhez szükséges lisztet. Alulcsapó malom rajzát 1170-ből ismerünk már, felülcsapót csak a XIV. századból. 1 Hazánk természeti viszonyai a vízimalmoknak kedveztek legjobban. Még vízben sze­gény vidékeken is számtalan malmot emeltek, amelyek sokszor csak esőzések idején mű­ködhettek. (Felhőt kiáltó malom, pokolidő malma elnevezések utalnak erre.) Középkori okleveleink mindig külön megemlítik őket, s a régi térképeken a legkisebb víz mellett is számos vízimalmot látunk bejelölve. Malom szavunkat Kniezsa István szláv eredetűnek tartja, hasonlóan a molnár és a mesterség legfontosabb műszavai, zsilip, garat, gát kifeje­zésekhez. 2 Adataink régi vízimalmokról számosak, de a XVI. század előtt főleg csak malom­említésekre korlátozódnak. Az oklevelek feljegyezték az újonnan épült, vagy átépített malmokat, a földesúr engedélye nélkül építetteket, a malomjavítás költségeit, a molnár jogait és kötelességeit, a falu szolgáltatásait, mint malomárok tisztítás, gátépítés és javí­tás. Ezen kívül a malmok nevét, és később leltárokat is közölnek. Számtalan peres ügy tárgyát is a malomban esett kár képezte. Míg a szárazmalmok okleveles említésénél nagy a bizonytalanság, hogy vajon kézi őrlőkövek vagy állati erővel működő malmok voltak-e, a vízimalmok esetében biztosak lehetünk, mert a patakot is megemlítik, ahol a malom működött. így a legújabb kutatások szerint 1002, 1015, 1061, majd 1091, 1138 az első évek, amikor vízimalmot említenek okleveleink. 3 A feudalizmus idején a kisebb királyi haszonvételek közé tartozott a malom, amelyet kezdetben az egyház, később a földesúr és világi szervezetek is megkaptak. Ez a jog szívó­san tartotta magát még a XIX. században is. „A malom földesúri juss volt, ma is inkább még az uraság, a község, a közbirtokosság tulajdona, a molnár csak bérlő." 4 - írták 1912­ben. *A tanulmányt a készülő új Magyarság Néprajza c. munka előtanulmányként felhasználja. 1. Közli Pongrácz 1967.62. 2. Kniezsa 1955. 185, 327, 577. 3. ld. Makkai 1974.44. 4. Malonyay 1912. 306.

Next

/
Oldalképek
Tartalom