Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Réz Gyula-Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez

első díjjal."

4 A gyártott gépek száma évről évre egyenletesen emelkedett, 1863-ban már 395 darab gőzcséplőkészletet állítottak elő. A vállalat hálózata és üzletköre a hatvanas évek végén már az egész világon ismert lett. Az 1869-ben 800 db cséplőgarnitúrát gyártottak. A gépek 1845-től kezdődő sorszáma 1896-ban a gőzcséplőknél a 28 000-es számot már meghaladta.

5 A Clayton-Shuttleworth cégnél mintaszerűen folyt a munka. „Bármennyire legyen is a gyártelepet látogató egyéniség a legelőkelőbb gyárak berendekéseiben avatott, meg van lepve azon egységes rendszer és egységes szervezet által, mely a > Stamp end Works <-i gyártelepen egészben átvonul s az egyes műhelyeket is kivétel nélkül jellemzi, mindenütt egységes rendszer uralkodik."

6 II. A MEZŐGAZDASÁGI GŐZGÉP MAGYARORSZÁGI MEGJELENÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI ÉS AZ ELSŐ GŐZCSÉPLŐKÉSZLET TÖRŐKBECSÉN A magyar gazda a múlt század elején jóformán a faekét, a faboronát és a fahengert ismerte. A gépesítetlen mezőgazdaságtól a kezdetleges gépesítésig is sok idő telt el. A „géphívők" bátor harca kellett, hogy az újabb mezőgazdasági technikai eszközöket elfogadtassák a közvéleménnyel. A XIX. század elején a hazai gazdálkodás a nyugati országokkal összehasonlítva még nagyon elmaradott volt. A lassú felemelkedés kezdetének tekinthető a mezőgazdasági szakemberképzés bevezetése és az 1835-ben létrehozott Magyar Gazdasági Egyesület, amely szakkönyveket és folyóiratokat jelentetett meg. Jóhírű gazdasági tanintézetek létesültek az országban. A legismertebbek Szarvason, Keszthelyen, Magyaróváron működtek. A budai, majd pesti egyetemnek pedig mezőgazdasági tanszéke is volt. A század első felének ismertebb folyóiratai: Nemzeti Gazda, Mezei Gazdák Barátja, Mezei Gazda, Gazdasági Lapok. A legtöbb újság csak rövid ideig jelent meg, kivéve a Gazdasági Lapokat, amelyet e század elején is kiadtak még. Az új mezőgazdasági eszközök és gépek jó tulajdonságait hamar felismerték. 1841-ben a Magyar Gazdában már géphirdetések jelentek meg. Wagner Ferenc pesti kovácsmester saját készítésűikéit, kézieszközeit hirdette. Olyan közlések is találhatók az újságokban, hogy a gazdák dicsérték gépüket és megnevezték a lapban a készítő mester nevét és címét.

7 A különböző helyeken rendezett kiállítások, gépbemutatók fokozták a gépek elterjedését, sőt az ilyen rendezvényeken az érdeklődők többsége tájékoztatást kapottá legújabb géptípusokról is. A gőzgépek mezőgazdasági hasznosítása a gazdasági eszközök és gépek londoni kiállításával kezdődött el. A hazai gazdálkodókat Kleyle miniszteri tanácsos képviselte Londonban 1851-ben. A magyar kormányzat küldöttje tapasztalatairól hosszú jelentést készített. Kleyle beszámolójában vázolta a legérdekesebb látnivalókat, közöttük azokat a gőzgépvontatású ekéket, amelyek csörlők segítségével egyszer oda, majd visszafelé szántottak. 4. Clayton és Shuttleworth, 1896. 14. p. 5. Clayton és Shuttleworth, 1896. 9-15. p. 6. Clayton és Shuttleworth, 1896. 19. p. 7. Sevin //.,1944. 35-39. p.