Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Réz Gyula-Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez

tartozó „Stamp End"-ben egy gyárat alapítottak (1. kép). 1845-ben elkészült annak a gőzgépnek az első darabja, amelyet cséplőgép meghajtására használtak. A gép teljesítménye 8 LE volt. A gép alvázához rögzítették a kazánt, a rászerelt két 152 mm furatú gőzhengerrel és főtengellyel együtt. A lendkerék már nem a kazánt terhelte, hanem külön állványra volt felszerelve. A gőzgép mozgatható változatban, járókerékkel készült és igás állatokkal vontatták. A Clayton-Shuttleworth gyár első vontatható gépe, más néven gőzlokomobilja az l-es gyártási számot kapta és ez a gép még az 1860-as évek elején is cséplőgépet hajtott. 1847-től a két vállalkozó elhatározta, hogy gyáruk elsődlegesen mezőgazdasági gépeket gyárt. Ebben az évben összesen 18 db gőzgép készült el. Négy évvel később 126-ra emelkedett a gyártott gépek száma, melyek összesen 611 lőerőt képviseltek. A lokomobilokhoz cséplőgépeket is gyártottak (2., 3. kép). „A londoni nagy világkiáUítás döntő jelentőségű volt, s úgyszólván fordulópontot képezett a mezőgazdasági gépgyártás terén; mert ez hozta a gyárost először nagyobb mérvben össze és közvetlen érintkezésbe a termelővel és a gazdálkodóval. Ezen kölcsönös érintkezés eredménye volt azon rendkívüli fellendülés és haladás, amely ez időtől a mezőgazdasági gépeknek közhasználata és gyakorlati értékesítése tekintetében bekövetkezett úgy, hogy már 1852. évben Clayton és Shuttleworth 209 gőzcséplőkészletet, összesen 1153 lóerővel bocsátott forgalomba. Az ezt követő 1853. évben a királyi gazdasági egyesület Gloucesterben először tüntette ki a Clayton és Shuttleworth céget szállítható gépeiért 1. Clayton-Shuttleworth géptelepe