Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Fülöp Éva Mária: A Tata-Geszesi Eszterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében
sági és jogszolgáltató üléseit is említi (sedes dorrünales oeconomica, sedes criminales et iuridi cales). 65 Rögzítik a számadásra kötelezett területek, s a kimutatások beadásának pontos határidejét is. Az 1740-es évektől, tehát Baloghnak az uradalmak élére való kerülésével egybeeső időszaktól kezdődően a legszembetűnőbb változások az árendák területén mutatkoznak meg. 1729-ben az utasítás még megerősítette az összes vendégfogadó, vámház, pálinkaés sörfőzőház, svájceráj, juh-aklok és egyéb uradalmi épületek bérbeadását, s csak a negyedik, kocsmákkal és borárulással foglalkozó szakaszában szólt néhány kocsma fenntartásának kívánalmáról az uradalom saját kezelésében, borai kimérésére. Az 1720/30-as évek a birtokszerzések, s a termelőmunka alapjai megszervezésének és megindításának évei voltak. Az 1740-es évektől azonban az uradalom az addig árendába adott haszonvételek helyett azok saját kezelésbe való vételére törekedett. (Tükröződik ez a munkaigényes és nagyobb ráfordításokat követelő ágazatok előtérbe kerülésében is, így például a halgazdálkodás területén. A tárgyalt utasítás - a gesztesi uradalomról szólva — még csak azoknak a halastavaknak a helyreállítását rendelte el, amelyek „súlyosabb" költségeket nem igényeltek.) A saját kezelésbe vételt elsősorban a várható nagyobb jövedelmek reményében határozták el - mindenek előtt a bevételekben igen jelentős helyet elfoglaló sör- és pálinkafőzés és árulás területén. így a szeredi uradalommal kapcsolatban Balogh úgy vélekedett, hogy az uradalom legelőször a sör- és pálinkaházat helyezze jó állapotba, a többi épület helyreállítása, felújítása csak ezután következzék. 66 Egy másik levelében a pálinkafőzés jövedelmezőségét számítva, előállítási költségeit (egy akóét bizonyára) hét forint huszonöt krajcárra teszi, míg eladási árát kilenc—tíz forintra becsüli. 67 Ahogy megfogalmazza: ,,úgy vélem, a sör- és pálinkaházokbul nevezetes hasznot remélhetni, ottan főképpen, ahol oly terjedt, és népes, sőt számos helységeket in uno contigno Istenünk egy úrnak birtoka alá adott." 68 így aztán e házak árendátorainak az uradalom legtöbb községében felmondtak - mint például 1742-ben a szeredi bérlőknek is, 69 a sopornyaiakkkal együtt. A semptei juhász-házakból is kétannyi bevételt várnak ezentúl, mint eddig ,,titulo arendae" ezektől nyertek. 70 A majorságok kiépítését, az uradalmi épületek jó karbantartását és bővítését azért is szorgalmazták, mert ez a birtokok értékét jelentősen megnövelte, így báró Sándornak a gyermelyi rész megvételére irányuló kérését azért utasították vissza, mert amíg „nagyobb proventusa nem reducáltatik, consequenter allodiatúra is oda nem helyhesztetik", s így a birtok értékével együtt ára is magasabb nem lesz, "eladó addig nem lészen." 71 A majorságokban főként a megfelelő számú állatállomány beszerzése jelentett gondot, így a tervezett cseklészi hatvan, a tolnai ötvenegy tehenet és a 65. Kállay István megfogalmazása szerint a tisztiszék alkotta a „kései feud. nagybirtok kormányzatának gerincét." Kállay, 1980. 19.,45.p. 66. OL. P. 197. TEL. Familiária - F. 105. p.71/72. 1743. márc. 5. Szered. 67. Uo., F. 105. p.263/264. 1746. szept. 16. Tata. A vörösvári kocsmával kapcsolatban így ír Balogh: „A korcsmán úgy hallom könnyel el kél 500 akó bor, akiktül remélhető haszon kétségkívül duplán a 200 forint árendát meg haladhatja." Uo., F. 105. 1742. aug. 8. Tata. 68. Uo., F. 105. 1742. aug. 5. Tata. 69. Uo„ F. 105. 1742. nov. 10. Tata. 70. Uo.,F. 105. 174/177. 1745. júl. 31. Tata. 71. Uo.,F. 105. 13/18. 1742. aug. 8. Tata.
