Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Fülöp Éva Mária: A Tata-Geszesi Eszterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében

követte uradalmai gyarapodását, számon kérte a birtokok állapotáról való jelentéseket. Közelebbről megvizsgálva azonban ezt a gazdasági fellendülést, nyilvánvalóvá válik, hogy éppen azoknak a vállára rakott súlyos terheket, akiknek munkáján a termelés újbóli megszervezése nyugodott: vagyis az uradalmak jobbágyságának kötelezettségeit súlyosbította. Az építkezések (uradalmi épületek emelése, a már korán igen kiterjedt, jól szervezett és az uradalmak bevételeiben is jelentős helyet elfoglaló halgazdálkodás

22 körüli munkák, utak, gátak építése, mocsarak lecsapolása) jelentős mértékben megnövelték a jobbágyság robotterheit. Ám a jobbágyi szolgáltatások nem egyenlő mértékben terhelték a birtokok alávetettjeit; a német részekről települtek kedvezőbb helyzetben voltak: az általuk benépesített falvakból került ki az a hét is, amelyekkel az uradalom úgynevezett „örökös szerződést" kötött. (Ez 4-6 évi tehermentességet, s a „garaspánz" lefizetése ellenében szabad költözést és javaik szabad adásvételét jelentette.)

23 A hatalmas kiterjedésű birtokok életének megszervezésében, irányításában és ellenőrzésében természetesen megfelelően kiépített uradalmi igazgatási szervezetre, „szakemberekre"

24 volt szükség. Ebből a szempontból a legnagyobb jelentőségűnek Balogh Ferenc működését érezzük a tárgyalt korszakban. Balogh Ferenc régens (1708—1765) A Balogh-család éppúgy Pozsony megyéből veszi eredetét, mint az Eszterházyak. A család azon ágának előneve, amelyből Balogh Ferenc is származik,

25 úgyszintén megegyezik az Eszterházyakéval: galánthai. (Galántán a Balogh-család még a XVIII. században is bírt bizonyos birtokokat.)

26 Balogh Ferenc fiatalon kerülhetett Eszterházy József szolgálatába, s kapcsolatuk nem nélkülözi a familiárisi vonásokat. Lehet, hogy taníttatását is Eszterházy Józsefnek köszönheti,

27 hiszen maga említi, hogy „Excellentiád szárnyai alatt nevelkedvén".

28 mellette reméli további „megmaradását" is.

29 Balogh 22. Az uradalmak halgazdálkodása egy későbbi tanulmány tárgyát képezi 23. A hét örökszerződéses község: Agostyán, Baj, Dunaszentmiklós, Alsó- és Felsőgaüa, Tolna, Zsemlye (a tatai uradalomban fekvő német községek. Ezeken kívül itt még Szomódra, Tarjánra, Környére és Kecskédre, a gesztesi dominiumban Boglárra és Mezőörsre települtek németek. Szlovák telepesek a tatai uradalomban Bánhidára, a gesztesiben Oroszlány, Bókod és Szák községekbe települtek). Szabad, 1957. 20-21. p. valamint Felhő, 1970. 134.p. 24. Faller Jenő kifejezése. Faller, 1930. lO.sz. márc. 9. 25. A család valószínűleg a XVI. század közepén nyerte címeres nemeslevelét, s felépítésében maga a címer is igen hasonló az Eszterházyakéhoz. Balogh Ferenc gyűrűspecsétjét 1. egy, a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményében őrzött iraton. 57. 38. 1. 1762. Tata.jan. 3. 26. OL. P. 197. TEL. Familiária - F. 49. N. 17. (Ad Famíliám Balogianam, 1765. febr. 21.) 27. Erre más példa is van - uo.,F. 105. p. 211/12. 1745. okt. 9. Tata. 28. Uo., F. 105. p. 144/47. 1745. ápr. 6. Tata. 29. Mint az ifjabb Eszterházy József által Balogh Ferencnek adott plenipotentiáriusi megbízatásban olvashatjuk: ,,. . .confidens dexteritati, fidelitati ac in rebus agendis expertae prudentiae Perillustris ac Generosi Domini Francisci Balogh de Galántha, quae Annis novem decern ad latus Excel-