Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Balassa Iván: Az őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten

Bár közvetlen bizonyítékaink nincsenek arra nézve, hogy a vetőekének ez a formája nagy múltra tekint vissza, de a közvetett bizonyítékok annak régiségét látszanak bizonyítani. Ezek közé tartozik az is, hogy egy olyan vidék közelében fordulnak elő, szinte napjainkig, ahol a vetőekék legrégibb típusai csaknem öt évezreddel ezelőtt kialakultak.

33 Sajnos azokon a területeken, ahol a vetőeke különböző formáit feltételezhetjük, még viszonylag kevés kutatás történt, de reméljük, hogy e területeken már eddig is szép számmal megalakult múzeumok ezt a munkát el fogják végezni. De ha ez megtörténik is, akkor is még bizonyos nehézségeket nem egykönnyen lehet elhárítani. Az egyik, hogy a tölcséres vetőekék sumér—babilóniai formái és a jelenkor példányai között több mint két évezrednyi űrt eddig még nem tudtuk áthidalni. A további kutatásnak tehát ezt a hiátust is fel kell számolnia, ha a folytonosságot bizonyítani kívánjuk. A deszkás (örmény) típusú vetőekét csak az újkorból ismerjük, itt viszont arra kellene törekedni, hogy annak történetét jobban megismerhessük, amit elsősorban a régészet eredményeinek felhasználásán kívül az ikonográfiái anyag, a nyelvtudomány eredményeinek szélesebbkörű felhasználásával érhetünk el. Azt is érdemes lenne kutatni, hogy a közeikeleti vetőekék mennyire hatottak vagy hathattak az európai sorosvetés munkaeszközkészletére. Mindent összevetve megállapítható, hogy a közeikeleti vetőekék mintegy ötezeréves történetének teljes felderítésében még igen sok a tennivaló. 33. Christiansen-Weniger, Fr. 1934. 319., 294., és 59-62. ábra.; Steensberg, A. 1971. 252253. és 15-16. ábra. 10. Örmény vetőeke működés közben. Örményország (Szovjetunió) BDOJAN, V. A. 1972. XCV. tábla. 10.