Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Mártha Zsuzsanna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban az 1920-1938. években
egyéb mezőgazdasági termékünkét. Baromfi külkereskedelmünkben az 1922. év őszén indult csak meg az élénkebb forgalom annak ellenére, hogy a gyorsuló infláció miatt a felvásárlási árak állandó emelkedése, a víz-, gáz- és villanydíjak, valamint a vasúti és hajózási díjtételek folytonos emelése hátrányosan befolyásolta az üzletet. Gyakran a külföldi vevőknek tett ajánlat teljesítése is lehetetlenné vált. Kivitelünk 1922-ben élő baromfiból még csak 295 271 db volt, mert legfontosabb régi piacaink közül Németország a magyar baromfi importjától akkoriban tartózkodott. A következő néhány évben elősegítették a kivitel növekedését kereskedelmi megállapodások és az importállamok valutáinak javulása. Az 1920-as évek elején Olaszország is jó vevőnk volt, bár piacán a jugoszláv verseny helyzetünket nehezítette. Leölt baromfiból az 1920. évi exportunknak teljes mennyisége (2754 aj Ausztriába irányult. Az 1921. évi 15 576 q-s exportból a két fő átvevő közül Ausztria 7989 q-val és NagyBritannia 5816 q-val részesedett, az 1922. évi 18 408 q-s exportunknak pedig már több mint 2/3-a (12 562 q) Nagy-Britanniában talált vevőre. Az 1923. évi kivitel mégis elérte az 50 421 q-t, amiből 20 782 q jutott Ausztriának, 15 920 q Nagy-Britanniának. Az 1924. évi 66 266 q-s összes leöltbaromfi-kivitelünkban az első helyen 34 142 q-val Ausztria, a másodikon 11 399 q-val Németország, a harmadikon 8597 q-val Csehszlovákia szerepelt. A magyar baromfiexportnak alakulása Németország és Ausztria élelmiszerhiányára, de ugyanekkor népük viszonylagos jólétére volt visszavezethető. Mindkét ország a mezőgazdasági termények és termékek tekintélyes hányadát Magyarországból importálta, mert eleinte sem a Balkán, sem a Szovjetunió felől a behozatalnak nem sok lehetősége mutatkozott. Egyszersmind általános nyugat-európai jelenségként náluk emelkedett a fehérhúsok fogyasztása, ami kedvezően hatott a magyar baromfikivitelre. 49 A nagy nyugat-európai ipari államok tőlünk távol esnek, tenger hiányában ma sincsen oda olcsó szállítási lehetőségünk. Piacaikon Hollandia és Dánia mindig kifogástalan minőségű baromfitermékeivel nehezen tudtunk versenyezni. A közeli Ausztria, Csehszlovákia és Németország piacain pedig a saját termelésüket védő vámokkal, valamint a miénknél olcsóbb szovjet, lengyel, román, bolgár és jugoszláv baromfi versenyével kellett számolnunk. 50 Pulykakivitelünk terén Lengyelország és Jugoszlávia versenyzett velünk alacsony áraival sikeresen. A jugoszláviai pulyka minőségben is a magyarországi erős ellenfelének bizonyult. A versenytársakkal vívott kemény küzdelem ellenére sem jelentkeztek azonban a vizsgált időszakban az általában jó minőségű magyar baromfinak és baromfitermékeknek komoly értékesítési nehézségei a kiviteli piacokon, ahol a magyar mezőgazdaság világmárkái közül az elsők között tartották számon a parlagi baromfi húsát, a kitűnő libamájat és a hófehér lúdtollat. 51 Az alföldi tanyák aprójószága nem mesterséges takarmánykeveréken élt; a korlátlan kifutón, a szérűskertben, a tarlón található mag, fű és rovar adta vál48. Dévánszky K. 1938. 49. Kocsondi Németh L. 1938. 14. 50. Kocsondi Németh L. 1938.21-22. 51. 1934-ben a Földmívelésügyi Minisztérium a Budapesten tartott XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus alkalmából Magyarország és a magyar mezőgazdaság kérdései iránt érdeklődő külföldieknek szánt, francia nyelvű reprezentatív kötetet adott ki. E könyv is Magyarország baromfitenyésztésének főként az utóbbi évtizedekben kialakult jelentőségét elsősorban a kivitelben betöltött szerepével jellemezte (La Hongrie agricole. 1934. 3., 116.).
