Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Mártha Zsuzsanna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban az 1920-1938. években

esetben sem vették külön számba. Korabeli becslés szerint az 1935. évi 17 milliós tyúktörzsállományból 8—10% lehetett kakas, a tojótyúkok akkori száma tehát kereken 15,5 millióra tehető.

11 Az összeírások során a baromfiállomány évközi korösszetételének megállapítása megoldhatatlan feladat lett volna, mert a különböző korú állatokat együtt volt szokás tartani. A mindössze 7 évi különbséggel történt két állomány összeír ás egymástól eltérő évközi időpontja, illetve a baromfiállományoknak a naptári éven belüli változása miatt a két összeírás eredményeinek összehasonlításából alig lehet messzebbmenő következtetéseket levonni. Az 1928. évben a felvétel a vetésterületi statisztikában szereplő, tehát szántófölddel is rendelkező gazdaságokra terjedt csak ki.

12 Fajonként tudakolták az egész baromfiállományt és azt, hogy ebből mennyi az 1928. évi költés. Májusig az 1927 őszi kelésű csirkék közül a „magnak" meg nem hagyottak már húsra értékesültek;

13 a megmaradt jércék pedig a felnőtt állományhoz számítottak. A tyúktörzsállomány tehát az egész állomány és az 1928. évi tavaszi szaporulat különbözetéből adódott. Hasonló volt a helyzet a többi baromfifajnál is. Az 1935. évben a mezőgazdaság főbb üzemi adatait (az állatállományét is) a gazdaságok (üzemek) nagysága szerint vették számba, de összeírták — többek között — Magyarország összes állatállományát is. A február 28-i állapot szerint 1935-ben a gazdaságokban (üzemekben) 20 978 782 baromfit számoltak össze, ugyanakkor az ország összes baromfiállománya 21 931 094. A gazdasággal nem rendelkező baromfitartók tulajdonában tehát majdnem egymillió (952 312) baromfi volt. Megemlítjük, hogy az 5 kafholdnál nem nagyobb gazdaságokban tartott 8 172 614 baromfi közül a szántófölddel nem rendelkező 1 kat.holdnál kisebb gazdaságokban 1 681 436 és a szántófölddel rendelkező 1 kat.holdnál kisebb gazdaságokban 1 501 788 baromfit tartottak.

14 Ha ehhez még hozzáadjuk azt a 952 312 baromfit, amely a legfeljebb házhellyel vagy azzal sem rendelkezők tulajdonában volt, nem szükséges a baromfitartás akkori nagy szociális jelentőségét bővebben jellemezni. A kereken 22 milliós országos baromfiállományból a 8 rnilüót meghaladta az 1930-as évek derekán a legszegényebb falusi néprétegek állománya. Az alkalmazottak baromfiait a gazdaságok tulajdonosainak állományával együtt vették számba. Eszerint a 100, de különösen az 500 kat.holdnál nagyobb, vagyis a középés nagygazdaságokban országos viszonylatban kimutatott baromfiállomány nagy része a gazdatisztek és a gazdasági cselédek tulajdonában lehetett, mert maguk a földbirtokosok naponként feljegyezték a tojáshozam, fogyasztás, eladás stb. adatait és ezeket hetenként beküldték az intézetnek (Matolcsy M. MK 1941. 45., 49., 51.). 11. SchwengL. 1938. 40. 12. Magyarország földmívelésügye az 1928. évben. 1930. 72. 13. A törzsállomány pótlására rendszerint a tavaszi kelésű csirkék szolgáltak, mégis a lassúbb fejlédésű, hullékonyabb őszi kelésűekből is neveltek fel csirkéket a népi tartásban, bár ezek a következő évnek csak áprilisában, májusában, tehát az alacsony tojásárak idején kezdik meg tojástermelésüket. 14. MSK Új sorozat. 100. kötet. 11.* MSK Új sorozat. 112. kötet. 81.*