Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Mártha Zsuzsanna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban az 1920-1938. években

A BAROMFI ÉS TERMÉKEI A MAGYAR KÜLKERESKEDELMI FORGALOMBAN AZ 1920-1938. ÉVEKBEN* MARTHA ZSUZSANNA BEVEZETÉS Az első világháború után kialakult nemzetközi helyzetben Magyarország nemcsak megváltozott politikai, hanem teljesen új közgazdasági körülmények közé is került. Az ország négyzetkilométerenkénti népsűrűsége az alig harmadára kisebbedett területen a korábbinak 64,5-es értékével szemben a háborús vérveszteség és a születések egy részének elmaradása ellenére is 1920-ban megközelítette a 86-os népsűrűséget, sőt 1930-ig 93,4-re emelkedett. E relatív túlnépesedés ellensúlyozására az osztrák és a cseh ipar vámbelföldi versenyétől megszabadult hazai gyáriparnak erőteljes fejlesztése vált szükségessé új munkaalkalmak teremtése végett. Megalkották az új vámrendszert, amely 1925 januárjától kezdve átlagosan 30 százalékos protekcionista vámokkal védte a magyar ipart.

1 De az autonóm vámtarifától Magyarország a mezőgazdasága számára is bizonyos előnyöket remélt. A magyar agrártermékek exportjának ugyanis - Ausztria és Csehszlovákia területe akkor már vámkülföld lévén - a hagyományos felvevő piacokon is szembe kellett néznie a világpiaci áralakulással.

2 Magyar részről azonban bíztak abban, hogy a kereskedelmi tárgyalásokon - tekintettel partnereink ipari exportérdekeire vámjaink esetenkénti mérséklésével viszonzásul a magyar mezőgazdaság számára elfogadható kiviteli lehetőséget sikerül elérni.

3 Az új autonóm vámtarifa azonban alig váltotta valóra ezt a reményt. * A szerzőnek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980. évi kötetében megjelent ,,A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig" című tanulmányának tematikai folytatása. 1. A vámjog szabályozásáról az 1924: XIX. törvénycikk és a vámtarifáról az 1924: XXI.törvénycikk rendelkezett. 2. Az 1914-1918. évi világháború előtt külkereskedelmi forgalmunk túlnyomó része a Monarchia többi országaival bonyolódott le; a behozatalnak kereken 75%-a származott a közös vámterületről, a kivitelnek pedig 77%-a irányult a közös vámterület országaiba (Az 1929-1933. évi. . . 1955.). Az 1914-1918. évi világháború után főként Közép-Európában az új államok keletkezése, valamint ezzel összefüggésben kontinensünkön a vámhatároknak 13 000 km-ről 19 000 km-re történt meghosszabbodása és a kialakult nemzetközi politikai légkör kontinensünkön a vámvédelmi irányzat erősödéséhez vezetett, különösen a vesztes volt központi hatalmak vámpolitikai szabadságát korlátozó békeszerződésbeli megkötések érvényességének 1925. évi lejárta után (Az első világháború. . .1943. 61-62.). 3. Magyarország, szántóföldjének a területhez viszonyított arányát tekintve, középső helyet foglalt el az agrárimportra szoruló európai és az agrárexportra utalt tengerentúli országok között. Sokkal több élelmiszert termelhetett, mint amennyit a nagy tömegeiben kizsákmányolt, kevéssé vásárlóképes lakossága elfogyasztott. így a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége a felszabadulásig jelentős mértékben a mezőgazdasági terményei és termékei iránt jelentkezett külföldi kereslettől függött (Az 1929-1933. évi . . . 1955.).