Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Csorna Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (Adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékekhez)

A paraszti borfuvarozást kialakító tényezők Az ilyen hosszú idejű és jelentős borkereskedelmet feltétlenül az egyik oldalon - a szállító oladala — levő termékfelesleg és a másik oldalon kialakult állandó hiány tartott fenn. Az egykori számadatok tükrözik is ezt, 1876-ban pl.:

15 Szőlőterület Évi terméseredmény 1200 D-öl hold akóban Magyarország 505 775 25 288 570 Alsó-Ausztria 79 000 2 370 000 Steierország 60 000 1 200 000 Horvátország és Szlavónia 58 000 2 900 000 Ez az arány 1851-ben is körülbelül fennállt. Akkor az Osztrák birodalomban összesen 41 548 800 akó bor termett, aminek majdnem felét, 18 582 000 akót Magyarország produkált. Horvátország, Szlavónia 3 608 000 akót, Steierország 1 366 300 akót.

16 Steierországban a XIX. sz. közepén jelentősebb szőlőművelés csak a Mura és a Dráva közötti területen volt, valamint Drávától délre, Schönstein, Gonobitz, Martburg vonalától dél-délkeletre. Kelet-Steierországban, az egykori magyar határ mentén, Fürstenfeld környékén rendkívül kevés szőlővel beültetett terület volt. A XLX. sz. végén, XX. sz. elején, a parasztfuvarosok által felkeresett községekben hasonlóan kis mértékű volt a szőlőművelés. Szőlőterület ha-ban 1860 előtt 1900 Birkfeld 0,6 Pöllau 213 104 Hartberg 464 119 Fürstenfeld 293 219 Gleisdorf 683 363 Ugyanakkor a steierországi borfuvarozás, kereskedelem útvonala É—D irányú volt, a kelet-steierországi borban szegényebb területet nem érintette.

17 A peronoszpóra és a filoxéra további nagy szőlőterületeket semmisített meg Steierországban.

18 Steierország természeti adottsága amúgy sem kedvezett a szőlőművelés kiterjedéséhez. Felső-Steierországban egyáltalán nem is volt szőlőművelés, északkeleten Hartbergig volt egy kevés. 15. A. Regner. 1876. 424. Ezek az adatok a filoxéravész előtti állapotot tükrözik. Horvátország és Szlavónia terméseredménye a kis terület ellenére is azért magas, mert Magyarországgal együtt a területegységre jutó átlagtermés magas volt, pl. 2,5-szerese Steierországénak. Ez más termesztéstechnikai, művelési módból adódott, amire itt nem térek ki. 16. W. Köhler. 1858. 4. 17. Atlas zur Geschichte des steirischen Bauerntums. 1976. 29/11. térkép és a 40/III-IV. térkép. 18. Fr. Leskoschek. 1966. 214.