Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
Balassa Iván: Az őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten
Ezt nemcsak az azóta megismert ábrázolások, hanem már korábban P.LESER is cáfolta. 5 Abból indult ki, hogy a legkorábbi ekék egyszarvúak voltak, míg a vetőekék mindig kétszarvúak. Fejtegetéseit, melyet még meglehetősen kevés tényleges adattal tudott alátámasztani, ezzel a megállapítással zárta: „...ich glaube, dass die ältesten Pflüge nicht Säpflüge waren" 6 . A kutatás két irányba haladva, LESER, P. megállapítását igazolta. Az újabb feltárások eredményeként ugyanis sokkal több, jól értékelhető ábrázolással rendelkezünk, másrészt alaposabban ismerjük a sumér-akkád mezőgazdasági irodalmat, melyből a vetőekével kapcsolatban is jelentős megállapításokat lehet levonni. így többek között kiderült az, hogy alapvetően kétféle vetőekét lehet megkülönböztetni: az egyik amikor az eke a főszerszám és erre erősítik fel a vetőtölcsért, amely bármikor eltávolítható, a másik amikor vetőszerkezet és a vele végzett munka az elsőrendű, és a két különböző funkciójú szerszámot elválaszthatatlanul összeépítik. 7 A legkorábbi, feltehetően vetőekét ábrázoló sumér pecséthenger a III. évezred első feléből ismeretes, melynek az a különlegessége, hogy két oroszlánt fogtak elébe, ami minden bizonnyal valamiféle mondára enged következtetni. Az első közlők vitatják, hogy az ekegerendely jobb oldalán haladó férfi hajtja-e az oroszlánokat vagy azzal van elfoglalva, hogy a tölcsérbe csorgatja a magot. Ennek az ekének éppenúgy nincs talpa, mint annak, amit ie. 2400-ból ismerünk, hanem csupán egy hegy hatolt be a talajba és az így vágott nyílásba pergett bele a mag. Egy másik ábrázoláson, mely ie. 2300-ból származik, éppen úgy fel lehet eketalpat fedezni, mint azon a pecséthengeren, melyet már a babiloni időkből (ie. 1800—1600) ismerünk. 8 1. Sumér pecséthenger vetőeke ábrázolással ie. III. évezred első fele. CHRISTIANSEN-WENIGER, Fr. 1967. 15. ábra nyomán 5. Leser, P. 1931. 242-248. 6. Leser, P. 1931. 558. 7. Christiansen-Weniger, Fr. 1934. 320 kk.; Christiansen-Weniger, Fr. 1967. 151. 8. Christiansen-Weniger, Fr. 1967. 159-161.
