Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

Pintér János: A Duna-Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között

A DUNA-TISZA KÖZI SZŐLŐTERÜLET ALAKULÁSA A SZÁZADFORDULÓ IDEJÉN ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT * PINTÉR JÁNOS Bevezetés A Duna—Tisza közén az általános szóhasználat szerint a két folyó által bezárt területet értjük, mely északon még a Gödöllői-dombságot is magába foglalja. Délen a Bácskailösztábla e táj utolsó egysége,- itt azonban a jelenlegi országhatárnál húztuk meg a határvonalat, s a ma Jugoszláviához tartozó területtel nem foglalkoztunk, mivel a folyamatos összevetést a két világháború közötti időszakra vonatkoztatva nem tudtuk elvégezni a megfelelő fonások hiánya miatt. Vizsgált időszakunkban a Duna—Tisza közének legnagyobb része közigazgatásilag az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, déli területei pedig Bács—Bodrog és Csongrád vármegyéhez tartoztak. Munkánkban e tájegység településeinek jelenlegi közigazgatási helyzetét vettük alapul, mely szerint három megye (Bács-Kiskun, Csongrád és Pest) 18 járásában helyezkednek el a következőképpen:

1 Bács-Kiskun megye: 7 város: Baja, Dunakeszi, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, továbbá az alábbi községek: Bajai járás: Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsmonostor, Csatalja, Csávoly, Dávod, Érsekcsanád, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Sükösd, Szeremle, Vaskút. Bácsalmási járás: Bácsalmás, Bácsszőllős, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Tataháza. * Az itt közölt dolgozat része a Duna-Tisza köze szőlőtermesztésével foglalkozó nagyobb tanulmánynak. 1. Az eltelt közel egy évszázad alatt községegyesítések, más településekhez való csatolások, valamint önállósodások révén számos község és város területe megváltozott. Mindezek azonban a Duna-Tisza közi terület egészét nézve csak minimális módosításokkal jártak együtt. A Csongrád megyei Bokros és Felgyő adatai a felmérések idején, a Duna-Tisza közéhez nem tartozó Csongrád város kimutatásainál szerepeltek. Budapest esetében a főváros mai területét vettük figyelembe, így az 1950-ben hozzácsatolt községeket és városokat a Duna-Tisza közi területben nem szerepeltettük. Ez a 17 település 1935-ben a Duna—Tisza közi szőlőterület mindössze 0,6%-át jelentette, s ez a menynyiség elhanyagolhatónak tűnik, öt olyan település van tájunkon, mely a trianoni békeszerződés után Jugoszláviához került helységek Magyarországon maradt határrészéből jött létre: Csikéria, Kelebia, és Tompa (Szabadkából), Gyálarét (Gyálából) és Öttömös (Horgosból). Az elmondottakra nézve lásd: M.S.A. 1870-1970. Földterület III. Községsoros adatok 5-7. p., 9-10. p. és 14-16.

p., valamint Magyarország 1935., illetve Magyar Népköztársaság 1973. vonatkozó részeit.