Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)
P. Erményi Magdolna: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században
csaknem valamennyi gyümölcsfajt termesztették. A kiemelkedően jobb fajták szaporítását, ültetését szorgalmazták. A kerteket gondosan művelték. Az értékesítésnél minden lehetőséget figyelembe vettek. A terményjáradékok számát növelték. A gyümölcstermő helyeken a gyümölcsökből is tizedet szedtek a piacra kerülő áruk növelése érdekében. Készpénzbevételeiket nemcsak a majorsági üzemek termeivényeibői és jobbágyaik terményadóiból, hanem a feudális pénzjáradékokból is növelték. Az 1780-as évektől, többek között, a gyümölcsadót is pénzre váltották. A Károlyi család és más nagybirtokok is a század vége felé igyekeztek minél több hasznot jelentő növényi és állati terméket előállítani. A nyers gyümölcs, az aszalt szilva és a szilvapálinka, sőt az almaecet is jó árunak bizonyult. IRODALOM BÉL M. (fordítás) 1980. Bihar megye leírása (1720-1730 ?) Fordította: P. Szalay Emőke. Bevezette és jegyzetekkel ellátta: Csorba Csaba, Berettyóújfalu BÉL M. (fordítás) 1968. Heves megye ismertetése (1730-1735) Fordította és magyarázatokkal ellátta: Soós Imre, Eger BÉL M. (fordítás) 1977. Pest megyéről. (1735-1742) Fordította: Szabó Béla, jegyzetekkel ellátta: Pintér Emiiné, Szentendre. Pest megyei múzeumi füzetek. BÉL. M. (fordítás) 1976. Vas vármegye leírása (1740) Fordította: Tihanyiné Szálka Irma, jegyzetekkel és irodalommal ellátta: Bendefy László. VasiSzemle 1976. XXX. évf. 1. sz. 117., 124. BERECKI M. 1887. Gyümölcsészeti vázlatok. Arad. BOGDÁN I. 1978. Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Budapest ÉBLE G. 1897. A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. Budapest HÁRSFALVI P. 1961. Szabolcs megyei gyümölcsfa adatok 1781-ből. A. Sz. 1. sz. 85., 93. Bpest JAKÓ ZS. 1944. A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár JÁRMAY E. 1930. A regéczi uradalom gazdálkodása a XVIII. század első felében. Budapest Gróf KAROLYI L. 1911. A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. I—II. k. Budapest N. KISS I. 1975. II. Űrmértékeink rendszere a XVI-X1X. században. A Sz. XVII. évf. 280-281. p. Budapest LEIBIZER J. 1798. Vollständiges Handbuch der Obstbaumzucht . . . Wien LIPPAY J. 1721. Calendarium Oeconomicum perpetuum Kassán LIPPAY J. 1667. Gyümölcsöskert. . . Bécs LIPPAY J. 1666. Posoni kert. Első könyv. Virágos kert. Poson Magyar Jogtörténeti Emlékek. 1897. Budapest Magyar Oklevél Szótár. 1902-1906. Szerk.: Szamota I.-Zolnai Gy. Budapest MÜLLER R. 1977 A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése a késő vaskortól a törökkor végéig és a középkor agrotechnikai fejlődése. (Kandidátusi Értekezés. Kézirat. MTA Könyvtár. Kézirattár) RAPAICS R. 1940. A magyar gyümölcs. Budapest SCHWARTNER M. 1798. Statistik des Königreichs Ungern. Pest SZABÓ T. A. 1975. Erdélyi magyar szótörténeti tár I. Bukarest VÁLYI A. 1796-1799. Magyar Országnak Leírása I— III. k. Budán VESZELSZKY A. 1738. Növényi plánták . . . Pesthen VONHÄZ I. 1931. A Szatmár megyei német telepítés. Pécs WELLMANN I. 1967. A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt, tulajdon vallomásainak tükrében. Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Budapest WELLMANN I. 1979. A magyar mezőgazdaság a XVIIL században. Agrártörténeti tanulmányok 6.
