Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

P. Erményi Magdolna: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században

Egy 1701-ből származó kalendárium ábrázolásnál is jól látható, amint egy férfialak az előzőhöz hasonló formájú ágvágókéssel kezeli a fát. Ezzel a típussal rántó, húzó, ütő mozgással tudták vágni vagy törni az ágakat, gallyakat. Egy francia szakkönyv (1775) azún. kerti késeknek kisebb és nagyobb változatát szemlélteti. Mindegyiknél szerepel a hosszú pengéjű felül ívesen, sőt egyiknél szinte horgasán kiképzett késforma. A nagy és vastag pengéjű késeket irtásnál, gyümölcsfák, erdei fák gondozásánál alkalmazták. Valószínűleg a Károlyi birtokokon is használtak ilyen típusú késeket, mivel a fák „irtási és nyesési" munkáinak egyik fontos eszköze lehetett. Lippai is e munkák elvégzéséhez sarló formájú metszőkést ajánl.

63 A különböző leltárakban kétágú és széles kapák is szerepelnek. Valószínűleg szőlőkben, gyümölcsösökben és más kerti kultúráknál használták. A gyümölcsfák töveit évente többször is megkapálták. Igen érdekes az 1804-ből származó ábra, 5. Gyümölcskert 1804. (In: CHRIST. J. L. Handbuch über die Obstbaumzucht und Obstlehre Frankfurt am Main. 1804.) 63. Lippai J. 1667. 236.