Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983 (Budapest, 1983)

P. Hartyányi Borbála: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból

Baracklevelü keserüfü (Polygonum cf. Persicaiia) 4 db Átmérő: 2 mm A makkocskák leginkább a baracklevelű keserűfűéhez hasonlóak. Felületükön a lepellevél maradványa lekopott, nem látható. Kissé gömbölyűek, a rajtuk végighúzódó három tompa él enyhén ívelt. Csucsi részük rövid. (9. kép.) Szeder (Rubus sp) 1 db Hossza (mm): 2,7 Szélessége: 1,8 Vastagsága: 1,5 A hálózatos, gödrös csonthéj elszenesedett, a hasi és háti oldalon végighúzódó peremléc jellegzetes alakú. (10. kép.) A régészeti ásatásoknál felszínre került növényi maradványok közül elsősorban a lisztes magot adó gabonafélék előfordulásának gyakoriságából, összetételéből, a közöttük talált gyomfajok számbavételéből szerezhetők ismeretek a vizsgált korszak növénytermesztésének fejlettségéről. Az archaeobotanikai kutatás ilyenkor a leletben talált növényfajok életfeltételeinek ismeretére támaszkodik és a növénytermesztési kérdésekre e forrásanyagból kísérel választ adni. Az agrártörténeti kutatásban ennek elsősorban akkor van jelentősége, ha — mint jelen esetben is — a feltáráskor a növényi maradványon kívül annak termesztésére vagy feldolgozására utaló egyéb anyag, munkaeszköz stb. nem került elő. A Kárpát-medence területéről az őskortól megtalálhatók a gabonatermesztés és a beérett tisztított szemtermés tárolásának nyomai. Ennek köszönhető, hogy a növényfajok előfordulási gyakoriságának változásán keresztül viszonylag jól nyomon követhető azoknak a vizsgált korszakban betöltött szerepük. A honti ispánsági vár területéről származó búza a Triticum nemzetségen belül a Triticum aestivum fajhoz tartozik. E búzafaj származásának, kialakulásának egyes kérdései még ma is élénk vitát váltanak ki a genetikusok körében.

5 M. Vavilov, a termesztett növények géncentrumának ismert kutatója az 1920-as években, növénygyűjtési expedíciójának befejezése után délnyugat Ázsiát vélte származási helyének, szerinte ez a búzafaj különféle változatokra differenciálódva innen terjedt el nyugat felé és Ázsia többi térségein. Néhány évvel később ugyanakkor M. Gökgöl 4. A növényi magvakról a fotó felvételeket Bodnár Miklósné, a Magyar Mezó'gazdasági Múzeum Fotólaboratóriumában készítette. Közreműködéséért ez úton mondok köszönetet. Nováki Gyulának, a honti ásatás vezetőjének köszönöm, hogy hozzájárult a növényi maradvány botanikai feldolgozásához. 5. Wilsie, CP. 1969. 96-111. 9. Polygonum cf. Persicaria L. Hont. IX.-XI. század 10. Rubus sp.

4 Hont. IX.-XI. század