Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években

11. sz. táblázat folytatása Az egyes országrészek juhsűrűségének alakulása Országrész 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 100 db szarvasmarhára jutott, db Az 1920. évi országterület 86,3 83,7 72,9 61,6 71,9 50,8 60,8 Felvidéki-sáv • • • 44,0 Kárpátalja « • ° 64,5 Észak-Erdély • • • 147,1 Délvidék • • • ° 51,9 100 db sertésre jutott, db Az 1920. évi országterület 31,2 31,2 34,9 30,2 38,3 31,9 33,5 Felvidéki-sáv • • ° 47,7 • Kárpátalja ° 405,9 Észak-Erdély • 270,2 . Délvidék • • • 21,2 A 100 kat. hold mezőgazdasági területre jutó legmagasabb juhiétszám 1942-ben az erdélyi részekre esett (34,9 db). Ezt követte Kárpátalja (15,1 db), majd az 1920. évi országterület (13 db), a Felvidéki-sáv (10,9 db), s végezetül a Délvidék (8,8 db). Az 1920. évi országterületen 1938-1944 közötti időszak alatt a juhsűrűség 19,4 %-kal csökkent, jelezve a gyapjú átvételi árának alacsony voltát. Amennyiben az egyes országrészek 1000 lakosra eső juhok számának alakulását hasonlítjuk össze - ugyancsak az 1942. évi adatok alapján -, a sorrend az előbbiek szerint alakul. Első tehát Erdély 651,2 db-bal, majd Kárpátalja következik 204,1 db-bal, utána az 1920. évi országterület 181,6 db-bal, a Felvidéki-sáv 169 db-bal és végezetül a Délvidék 144,7 db-bal. Az 1920. évi országterületen a tárgyalt időszak alatt az 1000 lakosra jutó juhsűrűség 21,1%-kal csökkent. Valamelyest módosult az egyes országrészek 1942. évi sorrendje, amennyiben a juhiétszám változását 100 szarvasmarhához viszonyítva vizsgáljuk. Erdély első helyének megtartása után (147,1 db) az 1920. évi országterület következik (71,9 db), majd Kárpátalja (64,5 db), Délvidék (51,9 db) és a Felvidéki-sáv (44 db). Ha csupán az 1920. évi országterületet vesszük szemügyre a 100 szarvasmarhára jutó juhiétszám alakulását illetően, 1938-1944 között 29,5%-os csökkenést állapíthatunk meg, ami a szarvasmarhaállomány erőteljesebb ütemű fejlődését fejezi ki. A 100 sertésre jutó juhok számát tekintve, Kárpátalja igen magas, 405,9 darabbal hívja magára a figyelmet, jelezve a sertéstartás itteni rendkívül alárendelt szerepét. De hasonló megállapítás tehető Erdély esetében is, bár itt az említett egységre számított juhok sűrűsége alacsonyabb (270,2 db). Majd a sorrend: a Felvidéki-sáv 47,7 db, az 1920. évi országterület 38,3 db, s végezetül a Délvidék 21,2 db. Ha csak az 1920. évi ország terű letet vizsgáljuk 1938-1944 időszaka alatt, a 100 sertésre jutó juhiétszám 74%-kal emelkedett, ami a sertéstenyésztés kedvezőtlen helyzetét jelzi.