Takács Imre szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980 (Budapest, 1981)

Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938-1944. években

nunk arra, miszerint a második világháború időszakában a tulajdonviszonyok tekintetében az apaállatellátottság terén bekövetkezett strukturális módosulást nemcsak az erdélyi területek egy részének átkerülése váltotta ki, hanem - mint később látni fogjuk — az a tény is, hogy az 1920. évi országterületen igen erőteljes ütemben emelkedett a juhállományból a 100 kat. hold alatti birtokcsoportok részesedése is. A tenyészkosállomány tulajdonviszonyok szerinti összetételének megváltozása egyben alapvető problémát vet fel: hogyan alakult a második világháború időszakában az egy-egy tenyészkosra jutó anyajuhok száma, illetve a vizsgált időszak alatt a harmincas évekhez viszonyítva romlott vagy javult-e a tenyészkos — anyajuh arány.

12 A köztenyész- A magántenyé- Országos átlagÉv tésben szetekben ban egy tenyészkosra jutó anyajuhok száma, db 1935 108,8 21,5 25,5 1938 125,8 20,5 25,4 1939 76,9 22,4 26,8 1940 120,0 23,4 30,1 1941 98,4 24,2 37,8 1942 • • • 1943 84,8 21,2 33,5 1944 83,8 19,6 32,8 A köztenyésztés apaállat ellátottságának kérdését vizsgálva a mindenkori Magyarország területén határozott fejlődésről számolhatunk be, mivel 1935—1944 időszaka alatt az egy tenyészkosra jutó anyajuh száma 109 db-ról 84 db-ra esett vissza. Hasonló kedvező irányú a változás a magántenyészetekben is, mert itt az arány 22 db, illetve 20 db. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a második világháború alatt a mindenkori országterületen a köztenyésztésban a kosok száma 1360 db-ról 12 549 db-ra, tehát majd tízszeresével, a magántenyésztekekben pedig 27 776 db-ról 48 589 db-ra, 75,2%-kal emelkedett. Mint látható, a köztenyésztésben a tenyészkosok száma gyorsabb ütemben nőtt, mint a magántenyészetekben. Ugyanakkor az anyajuhok száma 1935-1944 között az előbbi kategóriában 148 000 db-ról 1 051 000 db-ra (kb. hatszorosával), az utóbbi csoportban pedig 596 000 db-ról 952 000 db-ra, 60%-kal emelkedett. 12. Saját számítás alapján. Jelezni szeretném, hogy Kárpátalján az apaállatvizsgáló bizottság megállapítása szerint 1942-ben a tenyészkos hiány a következő' volt a beregi és a máramarosi közigazgatási kirendeltség területe nélkül: ungvidéki járás 5 db nagybereznai járás 185 db perecsényi járás 22 db szobránci járás 1 db összesen: 213 db Egy tenyészkos beszerzési ára kb 300 P, ami összesen 63 900 P-t tett ki. Az 1943. évre 50 db tenyészkos 300 P/db beszerzését irányozták elő.